Aknaszlatina
Aknaszlatina a Tisza jobb partján található, a Romániához tartozó Máramarosszigettel szemben, mellyel 2007 óta ismét híd köti össze. Határátkelő is Ukrajna és Románia között. A település egyike volt a Magyar Királyság legjelentősebb sóbányáinak. A 14. században alapított falu korabeli nevei: Zlatina, Zlatidna, Zlathina. Ekkor a vlachokat és szlávokat királyi megbízásból szervezetten betelepítő kenézek birtokolták, irányították. A név délszláv, talán szlovén eredetű, a sósvizű patakról vonódott át a létrejött településre. A nagytisztaságú só bányászatából jelentős bevételei voltak királyainknak. A sószállítás miatt keskeny nyomtávú vasútvonallal kötötték össze 1880-ban a máramarosi vasútvonallal. A "szovjet" időszakban elbontották. A település Trianon utáni sorsa együtt alakult Kárpátaljával, Csehszlovákia, Magyarország, Szovjetunió, jelenleg Ukrajna, miközben Trianon előtt 2330 lakosának 99 %-a magyar volt. A hozzátartozó Faluszlatinán pedig németek, románok és magyarok laktak. 1945-ben innen is elhurcolták a szovjetek a magyar és német munkaképes férfiakat "málenkij robotra", sokan sohasem tértek vissza. A szovjetek 1947-ben összevonták Aknaszlatinát és Faluszlatinát. Az összevont településnek 9000 lakójából 2800 magyar, 5200 román, s csak 900 ukrán-ruszin. A sóbányákban gyógykezelés is folyik, a felszínen 4 kórház működik, döntően a légúti megbetegedések gyógyítására. Azonban a felhagyott tárókat nem tömedékelték be, napjainkban egymást érik az omlások, melyek már a település egy részét is veszélyeztetik. Az utolsó két működő bányát 2 éve zárták le a vízbetörések és omlások miatt.

 A településen erős a magyar közösség, 1989 óta ismét van önálló magyar középiskola. A magyarok többsége római katolikus. A templomkertben vannak a hét vezér kopjafái, a magyar szentek szobrai és a magyar hősi emlékművek.     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /