Aknaszlatina
Aknaszlatina a Tisza
jobb partján található, a Romániához tartozó
Máramarosszigettel szemben, mellyel 2007 óta ismét híd köti össze.
Határátkelő is Ukrajna és Románia között. A település egyike volt a Magyar
Királyság legjelentősebb
sóbányáinak. A 14. században alapított falu korabeli nevei:
Zlatina, Zlatidna, Zlathina.
Ekkor a vlachokat és szlávokat királyi megbízásból szervezetten betelepítő
kenézek birtokolták, irányították. A név délszláv, talán szlovén eredetű, a
sósvizű patakról vonódott át a létrejött településre. A nagytisztaságú só
bányászatából jelentős bevételei voltak királyainknak. A sószállítás miatt
keskeny nyomtávú vasútvonallal kötötték össze 1880-ban a máramarosi
vasútvonallal. A "szovjet" időszakban elbontották. A település Trianon utáni
sorsa együtt alakult Kárpátaljával, Csehszlovákia, Magyarország, Szovjetunió,
jelenleg Ukrajna, miközben Trianon előtt 2330 lakosának 99
%-a magyar volt. A hozzátartozó Faluszlatinán pedig németek, románok és
magyarok laktak. 1945-ben innen is elhurcolták a szovjetek a magyar és német
munkaképes férfiakat "málenkij robotra", sokan
sohasem tértek vissza. A szovjetek 1947-ben összevonták Aknaszlatinát és
Faluszlatinát. Az összevont településnek 9000 lakójából
2800 magyar, 5200 román, s csak 900 ukrán-ruszin. A sóbányákban
gyógykezelés is folyik, a felszínen 4 kórház működik, döntően a légúti
megbetegedések gyógyítására. Azonban a felhagyott tárókat nem tömedékelték be,
napjainkban egymást érik az omlások, melyek már a település egy részét is
veszélyeztetik. Az utolsó két működő bányát 2 éve zárták le a vízbetörések és
omlások miatt. A településen
erős a magyar közösség, 1989 óta ismét van önálló magyar
középiskola. A magyarok többsége római katolikus. A templomkertben vannak
a hét vezér kopjafái, a magyar szentek szobrai és a magyar
hősi emlékművek.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /