Árva vára
A festői szépségű Árva vára az Árva folyó fölé magasodó 112 m magas szikláról tekint le a folyóra. A vár ma is úgy néz ki, mint a 18. században. A vár három különböző szinten épült részből áll. Magja, a felső vár a 13. században épült az erdősült igen gyér szláv lakosságú vidéken, amely a zólyomi erdőispánsághoz tartozott. Többnyire királyi birtokként a zólyomi ispán ill. Árva vármegye megalakulása után az árvai ispán felügyelte. Bár a magas sziklára épült vár szinte bevehetetlen volt, nem is tudták ágyúzni sosem, mégis elég gyakran cserélt gazdát a középkorban. Elfoglalták ill. birtokolták többek között: Mikó és Detre zólyomi ispánok, IV. Béla király, Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Stíbor vajda, Peter Komorowsky, Mátyás király, Corvin János, Szapolyai István, János király, Ferdinánd, a Thurzó familia. Thököly Istvánt a fejedelem édesapját a Wesselényi féle "összeesküvésben" való részvétele miatt I. Lipót teljes vagyonelkobzásra ítélte. A császári csapatok elfoglalni nem tudván a várat, blokád alá vették, hogy kiéheztessék a védőket. Eközben halt meg a várban Thököly István. Halála után a védők átadták a várat. A főúr holttestét közel 9 hónapig hagyták temetetlenül a császáriak. Az ifjú Thököly Imrét már az ostrom előtt elmenekítették, a későbbi fejedelem, tehetséges hadvezér 1678-ban kurucaival kardcsapás nélkül vonult be apja egykori várába. Az ismét császáriak által megszállt várat 1703-ban a befagyott folyón keresztül váratlanul támadó kurucok foglalták el II. Rákóczi fejedelemnek, s 1709-ig tartották. A vár megúszta a szabadságharc utáni várfelrobbantásokat, s végig lakott maradt. 1868-ban itt létesült az Osztrák-magyar Monarchia első vármúzeuma. A vadászteremben Corvin János idejében, a 15. szád végén készült freskók is láthatók. A vár az 1945-ös szlovák államosítás után is múzeum maradt. A vár alatt kis falucska van, Árvaváralja, az egykori várjobbágyok faluja. Már Trianon előtt is többségében szlovákok lakták.  / E pár fényképet még 1985-ben készítettem./  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /