Beregszász
Beregszász egyike Kárpátalja
városainak, járási székhely. Még relatíve magyar többségű,
a 29.000 fős városban 50 % körül van a magyarok aránya, a lakosság másik fele
vegyesen ruszin-ukrán, orosz, stb. A Beregszászi
járásban a magyarok aránya 70 % felett van. Valószínűleg ez is
közrejátszik abban, hogy egyenlőre elhanyagoltabb Munkácsnál és Ungvárnál, de
minket bőven kárpótol az összes középületen kint lévő
magyar zászlók látványa. / Kárpátalján egyébként is mindenhol érezhető a
nemzetiségek egymás iránti toleranciája, itt jól megférnek egymással
ruszin-ukránok, magyarok, oroszok./ Beregszászt az Árpádkorban
Lampertházának hívták I. Béla király halálakor,
1063-ban, fia kapta a környéket birtokul, s a hagyomány szerint ő alapította a
települést a Verke patak partján. 1141-ben a kun betörés után
II. Géza szászokat telepített be, ekkortól
Lampertszásznak is nevezik. Mai neve 1504-es
oklevélben jelenik meg először, a berek és a szász szóösszetételből keletkezett.
1241-ben a tatárok is elpusztították, IV. Béla
újabb szász telepeseket hívott be, és 1247-ben kiváltságjogokat adott számukra.
1342-től szabad királyi város. Fénykorát Nagy Lajos
idejében élte, aki anyjával, udvart is tartott fenn a városban.
Erzsébet 1370-ben domonkos, 1377-ben ferences
kolostorokat is alapított a városban. Többször pusztították, tatárok, lengyelek,
labancok. 1703 május 22-én a piacterén bontotta ki Esze
Tamás a Rákóczi szabadságharc zászlaját. A város hosszú időn át
Bereg vármegye székhelye volt. Trianon
után a színmagyar város a kitalált csehszlovák állam része lett, majd a
pár év magyar éra után 1945-ben a kommunista Szovjetunióhoz került, 1991 óta
Ukrajnához tartozik. A város a Kárpátaljai magyarság kulturális és szellemi
központja, magyar főiskolája, népszínháza, 3-3 magyar nyelvű általános és
középiskolája van, s itt található a magyar főkonzulátus is.Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
