Berettyóújfalu-Herpály
Az Árpádkorban, a Középkorban az Alföld is gazdag és
népes vidék volt. A települések száma ötszöröse volt a mainak. Számos monostor,
kolostor is épült, működött az Alföldön is.
A vizenyős területből kiemelkedő
dombon a X. század második felétől falu volt, melynek lakosait a XII. században
a monostor építésekor egy másik dombra telepítettek át. A falu neve a XI.
században Pályi volt, nevét nyilván a sztyeppéről hozott magyar névadási
szokás szerint első birtokosáról kapta. Ez módosult később Érpályi majd
Herpály névre. A bencés rendi nemzettségi
monostor a XII. században épült, a templom körül kialakult temetőben II.
Géza pénzét is megtalálták az egyik sírban. A monostor feltárt román, "római"
stílusú háromhajós
ikertornyos temploma igen nagy méretű bazilika volt. Téglából épült, ahogy a kőmentes
Alföldön szokás volt. Az Alföld először az 1241-es tatárjárás, ill. mongoljárás
során néptelenedett el nagy mértékben, majd a török-habsburg háborúskodások
során vált ismét szinte néptelenné. A falvak többsége elpusztult, lakatlanná
vált, a monostor és a templom ettől fogva üresen állt, bár a XIX. század elején még elég jó
állapotban volt.
/ Az Alföldön a "nagy túlélők" a khász városok, azaz a közvetlenül a
mindenkori szultánnak adózó, tőlük kiváltságlevelet kapó városok voltak, például
Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Dévaványa, stb. Valamint a nagy állattartással és
kereskedelemmel kiemelkedő Debrecen, mely a három rész, hódoltsági terület,
habsburg fennhatóságú terület és az Erdélyi Fejedelemség, határán lavírozott. A
környékbeli falvakból is ezekbe költözött be a lakosság./
A romok pár száz méterre vannak a Nagyváradra vezető 42-es út mellett.
Erdélybe menet Berettyóújfalut elhagyva bal oldalon az útról is látható a
torony, autóval is jól megközelíthető. GPS:
N 47° 13,500' , E 21° 33,879'
/ Fotók: 2017./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
