Besztercebánya
Besztercebánya nevét a Beszterce patakról kapta, szláv eredetű, bisztra=gyors. Már a kvád törzsek is bányásztak a környéken. A honfoglalás után a kis szláv bányásztelep a zólyomi vár tartozéka lett. A tatárjárás során elpusztult, IV. Béla szász telepeseket hívott be, ők alapították a várost, polgárjoga itt 1608-ig csak németeknek lehetett.A Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa lett. 1500-ban a XIII.-XV. századi gótikus várost egy tűzvész elpusztította, utána döntően reneszánsz stílusban épült újjá. 1494-től a Fuggerek és a Thurzók zálogba kapták a bányászatot és érckereskedelmet. A városfalakat a XV. században emelték, majd többször megerősítették. A város falai között szívesen tartózkodtak királyaink és királynéink, IV. Béla, III. Endre, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás is gyakran járt itt. Többször volt országgyűlés színhelye. Bethlen Gábort is itt kiáltották ki magyar királlyá, de nem fogadta el. Elfoglalták Thököly és Rákóczi kurucai is, a szabadságharc idején fontos hadiipari központ, a labancok csak 1708 végén foglalták vissza. Erődítményeit fokozatosan lebontották, csak a Mészáros bástya és a Várostorony maradt meg. Mária Terézia óta katolikus püspökség székhelye. Trianon előtt 10.776 lakosából 5.261 magyar, 4.338 szlovák és 879 német volt. A 83.000 főre duzzadt városban már csak 5-600 magyar van. A városközpontot és a régi épületeket szépen felújították a tótok, érdemes megnézni.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /