Buda, vár (1)
Buda nevének eredetére többféle magyarázat létezik, az egyik szerint Attila testvére, Bléda nevéből származik, a másik szerint a szláv voda, víz szóból. A Nibelung énekben Etelburg, ahol az Etel Attila, de víz is lehet, a római Aquincumban is benne van az aqua, víz szó. Mindenképpen személynévi eredetű, azaz egy Buda nevű személyről, első X-XI. századi birtokosáról vagy ispánjáról. / A hun néveredet tűnik valószínűbbnek, hiszen a szlávok később, az avarok idején jelentek meg a Kárpát-medencében. A germánok nem engedték be őket./ Az ősi budai erődítmény Kiscellen lehetett. A mai Budai vár története a tatárjárás után kezdődött, amikor IV. Béla király a pesti polgárokat átköltöztette a budai oldalra, a várhegyre. A vár építése 1243-ban kezdődött, s 1255-ben már várként említik Új-Budát. Az első palotát anjou királyaink, Károly Róbert és fia Nagy Lajos építik 1330-tól kezdődően. Nagy Lajos 1354-ben Visegrádról Budára helyezi át a királyi udvart, ekkortól fővárosa a Magyar Királyságnak. Zsigmond király 1410-1430 között építteti meg a Friss palotát. A középkori palota építését Mátyás király fejezi be, ekkor készül a trónterem, a királyi lakosztály, a könyvtár és a csillagvizsgáló. A középkori reneszász palota a török időkben válik rommá. 1715-ben egy kisebb, majd Mária Terézia alatt egy nagy barokk palota épült a romok helyén, melyet neobarokk stílusban 1890-1903 között bővítettek. / A Budavári Palota egyik szárnya ad helyet a Történeti Múzeumnak./ A törökök 1541-ben csellel foglalják el Buda várát Izabella királynétól. Visszafoglalására öt sikertelen ostrom volt: 1542, 1566, 1599, 1602, 1684. Végül 1686 szeptember 2-án, 2,5 havi ostrom után foglalták vissza a Károly lotharingiai herceg vezette koalíciós csapatok, melyek főként osztrák és bajor zsoldos hadakból és magyar kisegítő csapatokból álltak. A habsburgok azonnal megkezdték a vár erődítményeinek helyreállítását, de a Magyar Királyságot fegyverrel szerzett tartományként kezelték, és Bécsből irányították. Az 1848-49-es szabadságharc idején 1849 május 21-én a Görgey Artúr tábornok vezette honvédsereg foglalta vissza a habsburgoktól. A Sándor palota 1803-1806 között épült Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján a grófi Sándor család megbízásából. 1881-től miniszterelnöki, kormányzói, köztársasági elnöki rezidencia.  A budai vár a II. világháború végén súlyos orosz ostromot élt át, s ismét rommá vált. Feltárása, helyreállítása már 1946-ban megkezdődött. / 1873-ban hivatalosan is egyesült Buda, Óbuda és Pest Budapest néven./ A Budai vár északi részéről, Halász-bástya, Mátyás templom, a Buda, vár (2) ismertetőben láthatnak képeket.   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /