Cserépváralja
Cserépváralja mellett az eredetileg Tard
birtokhoz tartozó középkori várat a Miskolc nembeli II. Panyit
építhette a XIII. század második felében, a tatárjárást követő várépítési
időszakban. A család kihalása után királyi, majd királynéi vár. A
XV. század közepétől birtokolták a Rozgonyiak, Szomszédváriak, Pohárnok család,
Báthoriak, stb. A török többször elfoglalta, 1596-ban Eger eleste után az őrség
elhagyta. 1687-ben foglalták el a császáriak. A Rákóczi szabadságharc idején a
kurucok egy ideig itt tartották fogva az egri püspököt. A szabadságharc után a
habsburgoktól egy francia, L,Huillier család kezébe került. Ők a vár
alatt kastélyt építettek, az omladozó vár köveit is felhasználták. A kastélyból
a kápolna és a kútház maradt meg.
Cserépváralja érdekességei a "kaptárkövek", fülkés sziklák. A
kiálló sziklákba kis fülkéket véstek, valószínűleg a népvándorlás korában. Bár a
népnyelvi "kaptárkő" elnevezés méhészkedésre utal, ez a fülkék teljesen változó
elhelyezkedései miatt valószínűtlen. Sokkal valószínűbb valamiféle vallási, vagy
temetkezési funkció. A mintegy 800 kaptárkőből 479 található a Bükkalján.
Cserépváralján számos barlanglakás volt, ezek egyike tájház,
múzeum. A turistákat kalauzoló hölgy személyes élményeiről is mesélt, az ő
nagyszülei laktak ebben a barlanglakásban, s ő sokat volt náluk. A 70-es
években, amikor először jártam itt, még sok barlanglakásban laktak
életvitelszerűen. / Fotók: 2016./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/