Cserépváralja
 Cserépváralja mellett az eredetileg Tard birtokhoz tartozó középkori várat a Miskolc nembeli II. Panyit építhette a XIII. század második felében, a tatárjárást követő várépítési időszakban. A család kihalása után királyi, majd királynéi vár. A XV. század közepétől birtokolták a Rozgonyiak, Szomszédváriak, Pohárnok család, Báthoriak, stb. A török többször elfoglalta, 1596-ban Eger eleste után az őrség elhagyta. 1687-ben foglalták el a császáriak. A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok egy ideig itt tartották fogva az egri püspököt. A szabadságharc után a habsburgoktól egy francia, L,Huillier család kezébe került. Ők a vár alatt kastélyt építettek, az omladozó vár köveit is felhasználták. A kastélyból a kápolna és a kútház maradt meg.
 Cserépváralja érdekességei a "kaptárkövek", fülkés sziklák. A kiálló sziklákba kis fülkéket véstek, valószínűleg a népvándorlás korában. Bár a népnyelvi "kaptárkő" elnevezés méhészkedésre utal, ez a fülkék teljesen változó elhelyezkedései miatt valószínűtlen. Sokkal valószínűbb valamiféle vallási, vagy temetkezési funkció. A mintegy 800 kaptárkőből 479 található a Bükkalján.
 Cserépváralján számos barlanglakás volt, ezek egyike tájház, múzeum. A turistákat kalauzoló hölgy személyes élményeiről is mesélt, az ő nagyszülei laktak ebben a barlanglakásban, s ő sokat volt náluk. A 70-es években, amikor először jártam itt, még sok barlanglakásban laktak életvitelszerűen. / Fotók: 2016./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.   / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /