Csongrád
Csongrád jelentős történelmi múlttal rendelkező
barátságos, szép kisváros A Hármas-Körös Tisza torkolatánál. Bár az oklevelekben
csak 1075-ben tűnik fel először, Cernigrad néven, a szláv eredetű,
feketevár jelentésű szóból és a határrésznevek között fellelhető landor ( nándor
) helynevekből adódóan már a IX. században földvár állt itt, melyet bolgár-török
rokonaink elszlávosodott utódai adhattak a valószínűleg általuk épített földvárnak.
Szent István idején ispáni vár, vármegye székhely. 1241-ben a tatárok
bizonyosan feldúlták, a vármegye székhely átkerült Szegedre. A XV. században
városként említik. A török uralom alatt szultáni, khász város, 5
bástyás földvárral, palánkvárral, mecsetekkel, dzsámival, fogadóval, stb. A
IX. századi többször újjáépített földvár valószínűleg a a Tisza túlpartján, a
Köröstől délre állott, s a XVII. században moshatta el a Tisza. A törökök ezt
követően emelhettek a mai város helyén új erődítményt, ám ennek helyét sem
sikerült eddig régészetileg azonosítani.
A várostól északra cca. 4 km-re a Tisza túlpart
árterületén találhatók az Ellés monostor, ill. egy 3 hajós bazilika
romjai. A bazilikát és monostort a magukat Ond fia Etétől származtató Bárkalán
nemzettség tagjai építették a XI. század végén, XII. század elején, egy
kora Árpádkori, X.-XI. századi eredetű településen. A nemzetségi monostort a
tatárjárás után újra építették. A falu, a monostor és a bazilika a török időkben
elpusztultak, a bazilika rekonstruált alapjai láthatóak.
A Tiszapart homokos szabad strandja mellett a
Körös-toroknál egész kis üdülőtelep alakult ki. A 18. századi "halászfalu"
skanzen. / Fotók: 2011./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
