Debrecen
Debrecen első írásos említése a Váradi Regestrumban
maradt fent: 1235: Debrezun. Sztyeppei szokás szerinti személynévi
eredetű, kipcsakos-török tébrésin, débrésin, mozogjon, éljen jelentésű.
Debrecen területe ill. környéke többnyire lakott volt a kőkorszakban, a
rézkorban a bronzkorban és a vaskorban is. Itt haladt egykoron a Csörsz árok,
amely a római időkben, római segítséggel épült a XIV. században, s a sztyeppéről
a XI. században érkezett, s már régóta földműveléssel és állattartással
foglalkozó letelepült szarmatákat védte a "népvándorlás" korában a germán
népektől. Avar temetőket tártak fel Debrecen-Ondódon és Debrecen-Halápon.
Árpád magyarjai a IX. század végén szállták meg a környéket, az ő leleteiket a
környező településeken tárták fel.
A kereskedelmi utak találkozásánál létrejött kora Árpádkori település a
többszöri pusztulást is túlélve fejlődött és gyarapodott. A tatárjárás során
elpusztult templom helyén új középkori templomot emeltek a mai nagytemplom
helyén. 1361-ben Nagy Lajos királytól kapta a mezővárosi kiváltság
jogokat. A XV. században már fejlett kereskedő város, a Zsigmond király által
1411-ben adományozott kiváltságok alapján a debreceni kereskedők a királyság
egész területén mentesültek a vámok fizetése alól. Az évi négyszeri vásártartási
jog mellett a város egyik utcája, a Mester utca 1466-tól évente egyszer 15 napos
vásár tartására szerzett jogot. 1474-től pedig mentesültek az ország határainál
fizetendő harmincadvám alól is a Krakkóba, Bécsbe, Lembergbe is járó debreceni
kereskedők. A város a marhakereskedelem központjává is vált. Bár Mátyás király
halála után földesúri függésbe került Corvin János, majd a Török
család birtokába, ez sem vetette vissza a város fejlődését. A török
hódoltság idején a három országrész határán lévő, városfalak, védőfalak nélküli
város vezetői ügyesen helyezkedtek, s az elpusztult falvak lakosságát is
befogadva tovább gyarapodott. 1693-ban pedig I. Lipót szabad királyi város
címet és jogokat adományozott Debrecennek. Ekkor kapta a címert is. A "cívis"
város hamar a reformáció útjára lépett, a XVI. század közepén mr a teljes
lakosság református volt. 1538-ban alapították a nagyhírű Református
Kollégiumot, az egyetem elődjét. A katolikus egyház 1715-ben tért vissza a
városba, a piaristák felépítették a Szent Anna
székesegyházat, de a város alapvetően megmaradt cívis, református városnak.
Debrecen ma Kis-Magyarország 2. legnagyobb létszámú városa 202.000 lakossal,
egyetemi város. / fotók: 2017./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
