Dombóvár
Dombóvár környékén a kőkorban, a bronzkorban és a római időkben is megtelepedtek különböző népek, kultúrák, a Kapos árteréből kiemelkedő részek alkalmas helyek voltak. Dombóvár első írásos említése 1313-ból maradt fenn, ekkor János mester fia István mester dombói várnagy szerepel egy birtokba adásnál. Az Árpádkorban több kis falu volt a mai város területén, ezek a X. század végétől a XI. század elejétől a tatárjárásig, 1241-ig voltak lakottak. A település neve valószínűleg a szokásos magyar, sztyeppei eredetű személynévi névadás, a Dombou név is szerepel a középkori okmánytárban.

A Szigeterdőben kör alakú sánccal, árokkal körbevett lakótorony, kis vár állt az Árpádkorban. Alapjait régészeti feltárással megtalálták, s újjáépítették a lakótornyot, melyben kis múzeum is helyet kapott. 

A Kapos folyó árterületéből kiemelkedő szigeten a tatárjárás után épült az újabb vár, Dombó vára, Castrum Dombó. 1514-1517 között itt írta meg Werbőczy István a Hármaskönyvet, amely hosszú évszázadokra a magyar nemesség által használt "törvénykönyvé" vált. A törökök 1543-ban foglalták el. A török kiűzése után 1690 körül a habsburgok lerombolták.

A Szigeterdőben 1973-ban állították fel részenként Horvay János alkotását, a Kossuth-emlékművet, amely egyedülálló módón együtt ábrázolta az 1848-as első magyar felelős kormány tagjait. Kétszeres életnagyságban, ruskicai márványból. Az emlékművet 1927-ben állították fel a parlament előtt, ám a kommunisták, Rákosi Minisztertanácsa, 1951-ben eltávolították. A dombóváriak 1959-ben elhozták a köztemetőből az emlékmű darabjait, s a megmentett emlékmű alakjait végül elhelyezték itt a szoborparkban. / Fotók: 2013./                      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /