Egervár
Egervár első említése 1024, Eguruelg, Szent István ekkor ajándékozza a települést a Zalavári egyház részére. Nevét a magyar égerfáról kapta. Első vára, egy kör alakú föld-fa mocsárvár volt, 1288-as oklevélben váras helységként szerepel: castrum suum Egerwar. Ez a vár a XIV. században elpusztult. Újabb várát 1490-re építi fel Egervári László, zalai főispán, majd horvát bán, később tárnokmester, Mátyás királytól kapott engedélyt rá. Ekkor 4 tarack ágyút, 22 kézi és még több szakállas puskát említenek a vár leltárában. 1523-tól Kanizsai László országbíró tulajdona, majd annak leányán keresztül hozományként a Nádasdyaké. 1664-ben a Bécs felé vonuló törökök felgyújtották. 1671-ben a habsburgok elkobozták Nádasdy Tamástól, aki részt vett a Wesselényi féle "összeesküvésben". A romokban álló várat a Zalavári apát helyreállíttatta és eladta Széchenyi György kalocsai érseknek. Széchenyi Zsigmond alakította át emeletes reneszánsz várkastéllyá a XVIII. század első felében. A XIX. században már nem lakták, romosodott. 1961-65 között helyreállították az államosított romos várkastélyt, turistaszálló, és udvari várszínház. 2009-től felújították, és interaktív kiállítást is készítettek.
A késő gótikus Alexandriai Szent Katalin plébániatemplomot és kolostort is Egervári László építtette az 1490-es években. A lutheránussá lett Nádasdyak alatt a kolostor kiürült és tönkrement. A templomot a törökök 1664-ben felgyújtották, a gótikus hálóboltozat ekkor ment tönkre. 1750-es években barokk stílusban újíttatta fel Széchenyi Ignác.
Hangulatos település. / fotók: 2016 /

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /