Füzér
Füzér egyik legkorábbi magánbirtokos által épített,
nem királyi, kővárunk. Egy 1270-es oklevél szerint II. András halálakor,
1236-ben már állt. Építői az Aba nemzettség tagjai voltak. A birtok, s
később a vár és a falu neve is egy fűzfákkal szegélyezett vízfolyásról kaphatta
nevét. 1246, 1264: Fyuzer, 1264: Fizer. 1312-ben a Rozgonyi csatában győztes
Károly Róbert ezt a várat is elkobozta az Amadéktól. Zsigmond király,
a nagy zálogosító, előbb zálogba adta, majd 1389-ben a Perényieknek
adományozta. Perényi Péter koronaőr a vesztes mohácsi csata után,
Szapolyai János királlyá koronázása után, a füzéri várban rejtegette a
Szent Koronát. A várat fokozatosan bővítgették, erősítették, a
palotaszárnyat az 1560-as években reneszánsz stílusban építették át a Perényiek.
1567-től a Báthoryaké, 1603-tól a Nádasdyaké. 1626-ban Bethlen
Gábor fejedelem csapatai foglalták el rövid időre. 1654-től Mosdóssy Imre,
majd 1668-tól Bónis Ferenc birtoka, akit a habsburgok elleni Wesselényi féle
összesküvésben való részvételért lefejeztek, s birtokait elkobozták. A német
helyőrség a várral nem sokat törődött, sőt 1676-ban rommá tették és elhagyták.
1686-tól a Károlyi család birtoka, ők állagmegóvási munkákat végeztek rajta.
1977-től, majd 1992-től folynak a régészeti és helyreállítási munkák. Festői
várrom, gyönyörű a kilátás is. / fotók: 2011./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /