Gerény
Gerény Árpádkori magyar
település volt, ma Ungvár része, attól keletre 1 km-re található. Már Trianon
előtt is többségében ruszinok lakták. Neve valószínűleg a
magyar görény szóból keletkezett. Első fennmaradt említése az 1332-es pápai
tizedjegyzékben van: Gheren. A tatárjárás után
kővár is állt itt, amely romadőlt, helyébe a Drugethek építettek várkastélyt.
Már romjaiból is alig látszik valami. Gerény igazán
különleges építészeti emléke a ma görög katolikus
temploma. A templom szentélyrésze a XI. században
épült körtemplom, rotunda. Különlegessé a körtemplom belső falának
hatkaréjos építése teszi. Európában összesen 3
ilyen stílusú templom van, mind az egykori Magyarország területén, Gerény,
Kiszombor és Karcsa. Ez a stílus a X. században a Kaukázus
vidékén volt elterjedt. Őseink onnan hozhatták emlékét, talán az
építőmestert is. Különleges a rotunda tetőszerkezetébe épített hatszögletű dob,
mely csak itt maradt meg épségben. A rotundához a XIV. században toldották a
négyszögletes gótikus hajót. A szentély freskói is ebből az időből származnak, a
diadalíven pedig teljesen jó állapotban maradtak fent a XV. századi, komoly
művészi értékű freskók. / A körtemplomok a korai Árpádkor sajátos bizáncias
stílusú falusi templomai, melyeket az egyházszakadás után szorított ki az
egyeduralkodóvá vált latin stílus./ A templom kulcsa az utolsó előtti házban Jurijnál van, aki némi hrivnyáért szívesen kinyitja. Visszafelé a 3. házban
magyarok laknak, ha esetleg tolmács kellene, de ha megmutatjuk a pénzt, nem kell
tolmács, Juríj megérti mit akarunk. Az egykori vár, majd várkastély, Jurij házával szemközt állt a dombon.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
