Győr
Győr a vizek városa, a Rába és a Rábca Mosoni-Dunába torkolásánál fekszik. Kedvező fekvése miatt ősidők óta lakott vidék, számos újkőkori, rézkori, bronzkori lelet található a múzeumban. A fontos átkelőhelyen a keltákra rátelepült rómaiak katonaságot telepítettek a limes védelmére, a katonaváros, Arrabona kelta eredetű nevében a Rába folyó illír-kelta neve ismerhető fel. A megújuló germán támadások véget vetettek a római provinciának, a polgári városban az elszegényedő lakosság mellé germánok, szvébek települtek. A 434-es hun hatalomátvétel nem csak jelképes volt, a Kisalföldön, Csornán, Pannonhalmán, stb. talált egyedülálló hun leletek a tényleges megszállást jelzik. 453, Attila halála után különböző germán népek birtokolták a Kárpát medencét, 551-ben a Dunántúlon a longobardok hoztak létre királyságot, az ő kivonulásuk után, 568-tól az ő területük is az Avar Birodalom része lett. Az avarok sáncokkal vették körül Győrt, de Nagy Károly, a frankok megtörték az avarokat.

 Honfoglaló őseink, Árpád magyar népe a frankok felett 907-ben aratott pozsonyi diadal után megszállta a Kisalföldet is. Győr első fennmaradt írásos említései krónikáinkban találhatók, Szent István a legyőzött Koppány testét felnégyeltette, s egyik részét Győr, Geur, Jewr, várának kapujára tűzette. A város neve a sztyeppéről hozott hagyományos személynévi névadás, minden bizonnyal első ispánjának, comesének a neve. A X. század végi ispáni vár, föld-fa sáncvár a mai belváros helyén, a Rába torkolata mentén, az egykori római tábor helyén állt. Közigazgatási központ volt, egyike legelső püspökségeinknek. 1009-ben már itt keltezték a pécsi püspökség alapító oklevelét. Árpádházi királyaink gyakran megfordultak itt, biztosan voltak már a legkorábbi időktől erre alkalmas épületek, paloták az ispáni várban. A mongolok 1242-ben, a csehek 1270-ben okoztak súlyos károkat. 1271-ben V. István szabad királyi városi rangra emelte Győrt, a vár belső területét pedig a püspökségnek adományozta. Ezt követően épül ki a török időkig fennálló kő vár és város.

 A török időkben Bécs felé itt vezetett az oszmán hadak útja. 1529-ben gróf Lamberg Kristóf várkapitány reménytelennek látta a védelmet, kiürítette és felgyújtotta a várat. 1560 körül kezdték építeni az új téglavárat 7 füles bástyával és 1 félbástyával. A 15 éves háborúban 1594-ben gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány feladta a várat, 1598-ban Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezette osztrák seregek foglalták vissza a törököktől a habsburgoknak.
 / Ehhez kapcsolódik a vaskakas legendája: A vaskakas létező tárgy, toronydísz, melyet a törökök kovácsoltattak, és kettős kereszttel megtoldva ma is őriznek a múzeumban. A monda szerint Szinán nagyvezér, aki a várat elfoglaló csapatokat vezette, megjövendölte, hogy „míg e kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad”. A győztes ostrom éjszakáján azután a vaskakas valóban kukorékolni kezdett./     
 1809-ben Napóleon a közeli Kismegyernél verte meg a habsburgokat és az utolsó magyar "nemesi felkelés" bandériumait. Napóleon bevonult Győrbe is. A franciák több helyen felrobbantották, megrongálták a védműveket. A katonai jelentőségét vesztő vár falainak egy részét lebontották, így tudott terjeszkedni a város.
 A belváros mai képét a XVII-XIX. századi barokk épületek határozzák meg. / Az Uniós főtérkövezés Győrt is utolérte, egyenlőre eléggé "csupasz" látvány az egyébként gyönyörű épületekkel körbevett főtér./ Fotók: 2013./         

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu /