Hatvan
Hatvan első fennmaradt említései: 1235: Hatuin, Hotwin. A magyar számnév talán személyneve lehetett első birtokosának. A település területén az újkőkorban, a rézkorban és a bronzkorban is éltek, egy nagyobb terület bronzkori népességét hatvani kultúra elnevezéssel illetik. Számos hamvasztásos sírt tártak fel e korból. A népvándorlás kori leletek állandó megtelepedést nem jeleznek.
Az Árpádkorban, 1170 körül, premontrei szerzetesek települnek le. Jelentős hiteles hely volt, prépostja a pápai tizedjegyzék szerint 30 garas adót fizetett. A XIV. században a Hatvani család erődített udvarházat épített. 1406-tól mezőváros. A Mohács után sebtében felépített palánkvárát a védők 1544-ben felgyújtották, kiürítették, a várost megszállták a törökök, szandzsák székhelye lett. A törökök új palánkvárat építettek, 8 bástyája volt, a XVII. század végén ebből 3 téglából, a többi fából és földből. A város is palánkkal volt kerítve. Lakossága vegyes volt, magyar és török. A várban 1560-ban 113 gyalogos, 295 lovas, 13 tüzér és 32 délszláv martalóc állomásozott. A habsburg csapatok 1596-ban 3 heti ostrom után elfoglalták a várost és a várat, a német zsoldosok a mohamedán katonákat és az asszonyaikat, gyerekeiket is lemészárolták, felkoncolták. A várat a szultán hadainak Eger felé vonulásának hírére feladták. A törökök a várat lakossági robot munkával helyreállították. 1603-ban is rövid időre habsburg kézre került, de véglegesen csak 1686-ban adták fel a törökök. A palánkokat Starhermberg, a császárhű új tulajdonos bontatta el.
1746-ban vásárolta meg Grassalkovich Antal a hatvani birtokot, kétszázezer forintért. 1754-ben kezdték építeni a 32 szobás barokk kastélyt. A megfogyatkozott lakosság pótlására német telepesek kaptak kiváltságjogokat, s költöztek ide. Egy időben a magyar mellett német bírája is volt a városnak. A kastély Széchenyi  Zsigmond Vadászati Múzeum.
A Szent Adalbert templomot az elpusztult Árpádkori templom helyén 1751-1756 között építették, nagyrészt a kegyúr, Grassalkovich Antal pénzén. A Hatvany Lajos Múzeum, egykori serfőzde uradalmi épületnek épült a XVIII. században, barokk stílusban. A XIX. század végéig volt serfőzde, majd étterem, 1971-től múzeum. Az 1170 körül épült premontrei kolostor és templom túlélték a viharos évszázadokat, a mai Városháza falai őrzik a XII. századi falakat. / fotók: 2016./     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /