Jánoshida
Jánoshida már a bronzkorban is lakott hely volt. Később szarmaták, majd avarok éltek itt, átkelőhely a Zagyva folyón. Mintegy 200 avar sírt tártak fel a régészek a Zagyva híd építésekor. Jelentős lelet az itt talált avar kettős síp. Árpád népe is megszállta a környéket, a Burány telepen kora Árpádkori sírokat tártak fel. Egyes helynévi adatok alapján feltételezhetően besenyők, talán az átkelőhely őrzésére telepített besenyők is éltek itt. Neve a János hídja összetételből eredeztethető, amely esetleg egy korai birtokosa neve lehetett, de inkább a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom védőszentjétől származik. Premontrei kolostora és temploma 1171-1186 között épült, III. Béla király adományaként. E templom védőszentje volt Keresztelő Szent János. A templomot a XVIII. században barokk stílusban állították helyre. Ekkor épült a torony és a középső nagyobbított szentély. Az 1971-73-as régészeti feltárás és konzerválás az Árpádkori római, román stílusú templom számos XII. századi részletét tette láthatóvá. Jász-Nagykun-Szolnok megye legrégebbi fennmaradt építészeti emléke. Különlegessége: itt látható a Szent László legenda legkorábbi domborműves ábrázolásának részlete. / Fotók: 2015./    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /