Kassa
Kassa környéke, a Hernád völgye ősidők óta lakott hely. Lakták a germánok, a hunok és a szarmaták. A szarmatákat az őket legyőző avarok követték. A Hernád völgy északi részében a fehér horvátok is megtelepedtek. Az avar birodalom szétesése után a bolgár törökök is eljutottak idáig. Árpád népe, magyarok és kabarok, Bors és Aba nemzettségei, közvetlenül a honfoglalás után megszállták a vidéket. A város neve valamely Ko-val kezdődő régi magyar személynévből keletkezett, Kosa, Kokas ? Első fennmaradt írásos említése 1230-ból való: villa Cassa. A települést 1241-ben feldúlták a tatárok, ezt követően szász és flamand hospesek telepedtek le, királyi tulajdonú város lett. 1312-ben a közelben zajlott a híres rozgonyi csata, ahol Károly Róbert seregei legyőzték az Amadék és Csák Máté csapatait. 1347-től szabad királyi város. 1440-1462 között a husziták uralták a környéket, ekkor érkeztek a vidékre a lengyel és ruszin pásztor telepesek. Mohács után váltakozva hol az erdélyi fejedelmeké, hol a császáriaké. Bocskai István, Bethlen Gábor, Thökölyi Imre és a Rákócziak is igyekeztek megtartani a fontos várost. 1606-ban itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. / A 15-17. századokban a városban még többségében németek laktak, ám a reformáció hívei, ezért nem igazán kedvelték a katolikus habsburgokat./ 1703-tól II. Rákóczi Ferenc egyik központja, csak 1711-ben kerül a császáriak kezére.  1706-ban innen kergették a kurucok a Tiszáig a labancokat. 1848-ban a szabadságharc híres zászlóalja volt a kassai vörös sipkásoké. 1848 december 11-én elfoglalták az osztrákok, de már 1949 február 9-én visszavette Görgey.

1918 decemberében cseh légionisták szállták meg. 1919-ben a magyar "vörös hadsereg" visszafoglalta, majd a Vyx jegyzék aláírása után kiürítette. A Kelet-Felvidéki magyar központ 1920-tól a mesterségesen kreált Csehszlovákia része lett. 1910-ben 42.211 lakosának túlnyomó többsége, 33.350 magyar volt. 6.547 szlovák 3.189 német lakott még a városban.

1938-ban az első bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz. / A szlovák kézen maradt Észak-Felvidéki területeken egy fasiszta Szlovákia alakult./ 1941-ben máig tisztázatlan bombatámadás érte, mely után Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. A szovjet hadsereg 1944-ben foglalta el, s ismét Csehszlovákiához került.

1945 április 4-én itt hirdette meg Benes hírhedt kormányprogramját, a dekrétumokat, amely megfosztotta a magyarokat állampolgári jogaiktól. Ezt követte a Felvidéken a magyarok elűzése, kényszermunkára való kitelepítése és Magyarországra való áttelepítése. Kassa ma 236.000 fős ipari város, ahol mindössze 8.900 magyar lakik. 

Kassa látnivalói a főtéren és környékén találhatók. Legnagyobb műemléke a háromhajós, gótikus Szent Erzsébet székesegyház, amely egy előző templom helyén épült 1378-1520 között. 1878-1896 között Steindl Imre tervei szerint restaurálták. A dóm altemplomában temették el 1906-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem Rodostóból hazahozott hamvait. A márványkoporsót nemzeti szín szalagos koszorúk borítják. Itt nyugszanak Zrínyi Ilona és Rákóczi József, valamint Bercsényi Miklós és felesége hamvai is. Az Orbán torony 1628-ban épült. A premontrei templomot és kolostort Báthory Zsófia, II. Rákóczi György özvegye építtette 1684-ben, korai barokk stílusban. Ferences temploma a 14. század végén épült gótikus stílusban, de átépítése során barokk-copf stílusú lett. Az eklektikus Állami Színház 1899-ben épült. A Hóhér bástya az eredeti, középkori városvédőfalból maradt meg. A Miklós börtön Kassa legrégebbről megmaradt épülete, 1618-tól 1909-ig városi börtönnek használták, két koragótikus lakóház összeépítésével jött létre, múzeum. Itt láttam Kassa összes polgármesterének névsorát egészen Trianonig, az első évszázadokban kizárólag német, később német és magyar polgármesterek váltakoztak. Mellette van a Rodostói Ház, II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói lakóhelyének, ebédlő épületének mása. Múzeumában az eredeti, Törökországból hazahozott berendezési tárgyakkal. Kertjében áll immár, 2007-től, Győrfi Sándor karcagi szobrászművész által készített Rákóczi szobor.  

  / A filmalapú fényképeket még 2000-ben egy esős napon készítettem./    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /