Keszthely
Keszthely és környéke
ősidők óta lakott hely, itt volt átkelőhely, rév, a Balatonon. A kőkor és a
rézkor emberei után éltek itt kelták, rómaiak,
keleti-gótok, longobardok, szlávok. Két hun,
egy lovas harcos és egy kislány sírját is megtalálták. Keszthely első írásos
említése 1247-ből maradt fenn:
Keztel. A név a délszláv eredetű vár, erőd, kastély
szóból származik, az avar időkben betelepülő
szlávok még megtalálták itt a római erődöt. Az Árpádkorban
királyi birtok volt, a 13. század közepén már két temploma volt, egyike a
várkertben feltárt körtemplom, rotunda. A török
időkben a birtokos Pethő család az elhagyott
ferences kolostort erőddé alakította át, amely több
ostromot ért meg. 1605-ben várőrsége Bocskai mellé
állt, a habsburg csapatok 1608-ban ostrommal
foglalták el. A törökök is többször felgyújtották a
várost. 1705-1709 között Rákóczi fejedelem
kurucai birtokolták. A szatmári béke után az
osztrákok lebontották a védműveket és betöltötték a
sáncokat. A Festetics család 1739-től fokozatosan
felvásárolta Keszthely birtokait, korlátozta a település lakóinak jogait, s
hatalmas birtokközpontot épített ki. A Horvátországból a 16. század végén
beköltöző Festeticsek habsburg szolgálatban grófi és hercegi címekig emelkedtek
és vagyonosodtak, ennek megalapozója Festetics Pál Dunántúli vicegenerális volt.
Festetics György 1797-ben alapította Keszthelyen Európa első mezőgazdasági
főiskoláját, a Georgikont. 1848-ban a főiskola
hallgatói és felsőbb tagozatos gimnazisták alkották a 47. honvédzászlóaljat. A
barokk kastély 1745-1880 között épült ki mai
formájára, szerencsésen átvészelte a II. világháborút is, épségben maradt
bútorzata és 52.000 kötetes könyvtára is. Az angolparkban
álló, gazdagon berendezett kastélymúzeum számos
állandó és időszakos kiállítással várja a látogatókat:
http://www.meszi.hu/helikonkastely/index.php Keszthelyen van a
Balatoni múzeum is./
E pár papírképet a kastélyról 2001-ben fotóztam./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
