Királyhelmec
Királyhelmec
a Bodrogköz legnagyobb városa, központja. Első írásos említése:
1214: praedium Helmech. Neve valószínűleg keleti szláv eredetű, holm, holmec,
domb, dombocska, kis domb jelentésű. Királyi birtok, majorság lehetett, melyet a
leleszi prépostság kapott meg. A mongoljárás után ismét uralkodói birtok,
település. 1323-ban Károly Róbert király Ákos nembeli Micz bánnak
adományozta. A XIV. században több család is birtokosa, részbirtokosa volt,
1403-tól 1526-ig fő birtokosai a Pálócziak. 1461-ben már mezőváros: oppidum
Helmec. 1526 után Perényi Péter birtoka, ő építette a várkastélyt,
valószínűleg a korábbi udvarház helyén. Királyhelmecen jelentős volt a szőlő és bortermelés, a várkastély alatt komoly
pincerendszer volt, ennek egy része ma is meg van, étteremként működik. Az
erődítményt 1558 után a labancok lerombolták. A XVII. században időnként az
Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, I. Rákóczi György özvegye Lórántffy Zsuzsanna
épített kastélyt, jelenleg iskola.
Trianon előtt Királyhelmec 2725 lakosból 2719 magyar volt, 100 %. A többi
felvidéki magyar településsel együtt elcsatolták a mesterségesen kreált
Csehszlovákia nevű képződményhez. 1938-ban az első Bécsi döntéssel visszakerült
az Anyaországhoz, de 1945-től ismét Csehszlovákiához, majd 1992-től pedig
Szlovákiiához tartozik. Ma is őrzi magyarságát, 2011-ben 7698 lakosából 5670-en
vallották magukat magyarnak, 74 %. A főtéren állították fel Szent István,
Szent Imre, Szent László, Petőfi Sándor szobrait, valamint a millenniumi
díszkutat. / Fotók: 2014./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
