Körmöcbánya
Körmöcbányát Árpádházi királyaink által behívott, szász, thüringiai, elzászi és sziléziai telepesek alapították a XII. században. Magyar neve a német Kremnitzből származik. Kremy = kovakő. Okleveles említése: 1328: Cremnychbana. Szabad királyi városi kiváltságjogait 1328-ban kapta Károly Róbert királyunktól, aki a pénzforgalmat átállította ezüstről aranyra. Magyarország legfontosabb aranybányája volt, 1450 körül már pénzverdéje is működött, és napjainkban is működik.  / A XIV.-XV. századokban a Magyar Királyság adta Európa aranytermelésének 50-70, ezüsttermelésének 70-80 %-át ! A XIV. század második felében, Nagy Lajos idejében, pédául csak Körmöcbányán évi 2.000 kg aranyat állítottak elő ! A várost 1433-ban elfoglalták és kifosztották a husziták. A várfallal és vizesárokkal körülvett várost 1449-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta, végül 1462-ben békekötéssel szerezte vissza Mátyás király. 1560-ban tűzvész pusztította. Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek előtt megnyitotta kapuit. A XVI. századtól a Thurzók és a Fuggerek vették át a kincstártól a bányászati jogokat. A Rákóczi szabadságharc idején a kuruc csapatok finanszírozását nagyrészt az itteni bányák és pénzverde biztosította. 1848 telén a császáriakkal a közelben megütköző Görgey csapatok az itteni bányaátjárókon törtek át Beszterce felé.
A mára teljesen elszlovákosodott kisvárosban Trianon előtti közel azonos számban laktak magyarok, németek és szlovákok. 1910-ben 4.515 lakosából 1.514 német, 1501 magyar és 1.482 szlovák volt. A városkát elkerülte a szocialista iparosítás, a 70-es években bezárt a bánya is, megmaradt szép, hangulatos kisvárosnak, mindössze 5.800 lakosa van. A főtér déli részén van a városi múzeum. Az 1465-ben épült Szent Katalin vártemplom is látogatható vezetővel, fel lehet menni a toronyba is. Az eredeti XIII. századi Szent András templom körbástya lett. A Ferences templom is XIII. századi eredetű, búcsújáró hely. A barokk Szentháromság szobor 1772-ben készült a korábbi emlékoszlop helyén.
 / A fényképek 2015-ben készültek. Örömmel nyugtáztuk, 2004 óta is minden változatlan, őrzi középkori jellegét./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /