Kőrösmező
Kőrösmező hangulatos falu a Máramarosi-havasok hegyei között a Fekete-Tisza partján, a Tatár-hágó közelében. A település neve első fennmaradt oklevélben 1555: Kereusmezew. A névadók a Kőrisfaerdők és a mezők, rétek. 630 m tengerszint feletti magasságban fekszik. 8.000 lakosának még ma is 10 %-a magyar. A 16. században a bocskói uradalom részeként jött létre. A 16. század végén a nagyszámú ruszin betelepítés eredményeként ruszin többségű lett. A Rákóczi szabadságharc idején Kőrösmező ruszinjai Iván Pintye vezetésével külön kuruc csapatot alkottak. Mária Terézia alatt indult meg az iparszerű fakitermelés, ekkor sok német telepes érkezett.

 Az I. világháborúban orosz, kozák támadás érte a környéket, a magyar és osztrák katonák súlyos harcok árán szorították ki a cári csapatokat. 1918 végén a galíciai ukránokhoz csatlakozva kikiáltották a rövid életű Kőrösmezői Hucul Köztársaságot. A Trianoni diktátum következtében Kárpátalja egészével együtt cseh uralom alá került. 1939-ben Kőrösmező is visszatért az anyaországhoz, Magyarországhoz. A II. világháborúban itt húzódott az Árpád vonal, amely a völgyek lezárására épült ki. Az oroszok az Árpád vonalat nem tudták áttörni, amikor a román árulás, átállás után az orosz csapatok kijutottak a Bánságban az Alföldre, a bekerítés veszélye miatt a magyar hadsereg kiürítette az Árpád vonalat és visszavonult. A bevonuló oroszok 41 magyar és német férfit vittek el málenkij robotra, közülük 28 nem tért vissza. Kárpátalja 1991 óta Ukrajna része, Kárpátontúli terület néven.

 A falu bővelkedik látnivalókban, valamint jó kiindulópont a környékbeli túrákhoz, kirándulásokhoz. Gótikus hucul Sztrukovszka fatemploma 1824-ben épült, ikonosztáza a 17. századból származik, a templomi zászlók között Szent István királyunk zászlója is ott van. Már csak volt, sajnos a zászlót időközben ellopták. A Plitovatij 18. századi hucul fatemplom már Mezőháthoz tartozik, bár a Kőrösmező táblán belül van. A faluból indulnak a terepjárók a Fekete-Tisza forrásához és a Fagyalos sípályáihoz, a Dragobratra. A gyalogos túrázók innen indulhatnak a Hóvár és a Kőhavas, valamint az Ikerhavas csúcsaihoz. a falun keresztül vezető főútvonalon mindössze 8 km a Tatár-hágó. A határnál a gerincen számos egykori határkő található. A falu nyugati szélénél húzódott az Árpád vonal, ennek bunkerei, harckocsiakadályai, lövészárkai ma is fellelhetők. A visszatéréskor, 1940-ben épült a Mezőháti patak és a Fekete-Tisza összefolyásánál hucul stílusban a Budapest, ma Edelweis turistaszálló, melyben ma is több helyen látható Budapest faintarziás címere.

 Kőrösmezőn megkóstolhatók a hucul konyha népi ételei, gombás ételek, puliszkák, tésztás húsok, sajtok, juhtejejből készült ételek. A faluban működik magyar óvoda és magyar iskola önálló tagozatként.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.    / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /