Krasznahorka és Betlér
Krasznahorka neve szláv kifejezés: "szép hegyecske". A gyér szláv lakosságú erdős területet a Muhi csatából erre menekülő IV. Béla ajándékozta segítőinek, az Ákos nembeli Szár Detre és Fülöp testvéreknek. Ekkor Krasznahorkát még nem említik. A vár magját, a lakótornyot, a Máriássyak és a Batizfalviak, Csetnekiek építették. 1352-től a Bebek családé, akik kibővítették. 1440-től mintegy 20 éven keresztül a Giskra fele husziták tartották megszállva, őket Mátyás király seregei verték ki.

1575-től az Andrássyaké, akik egészen 1944-ig birtokolták. 1578-85 között reneszánsz várrá, majd 1676-ban fényűző palotává alakították át. Egy ideig Gömör vármegye székhelye is itt volt. 1817-ben egy villámcsapás komoly károkat okozott, 1857-től családi múzeumként működtették. Az Andrássy grófok, az időközben a közeli Betléren felépített kastélyba költöztek. A vár alatt a kassai országút mellett áll a szecessziós Andrássy mauzóleum, melyet gömöri Ravennaként is emlegetnek. A mauzóleumot gróf Andrássy Dénes építette polgári származású felesége halála után hatalmas költséggel és pompával. A mauzóleumban a világ minden tájáról származó márványok is beépítésre kerültek.

 A vár, a kastély és a mauzóleum egyaránt múzeumok, a mauzóleumban nagy örömünkre magyar hölgy volt az idegenvezető 2002-ben. Krasznahorkaváraljának 1910-ben 1037 túlnyomóan magyar lakosa volt. Betlér neve a török, kun, besenyő eredetű vár, vigyáz, őriz jelentésű bekler szóból származik. A falut már Trianon előtt is szlovákok lakták.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.    / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /