Lendva
Lendva első
írásos említései 1192, 1208, Lyndwa. Valami
vár, erődítmény már a 12. század elején is állt, ez
a tatárjárás időszakában leomlott és a cseh Ottokár katonáinak támadásakor
megsemmisült. A 13. század végén a Bánffyak ősei a
Hahót, Hahold, nembeliek újra felépítették. / A Bánffy név a
Bán fia szóösszetételből keletkezett./ A vár és az alatta lévő mezőváros Zala
megye egyik központjává vált, megfordult itt többek között Mátyás király és
Beatrix királyné is. A török időkben fontos végvár. 1603-ban a török a várost is
felégette, de a várat elfoglalni nem tudta. A vár a török idők után az
Esterházyaké lett, ők építették át a 18. században
barokk várkastéllyá. Lendván született híres szobrászunk,
Zala György. A várban múzeum van.
1910-ben a 2700 fős Zala vármegyei települést 87 %-ban
magyarok lakták. 1919 augusztus 12-én szállta meg a Jugoszláv hadsereg, a
balkáni háború óta Szlovénia része. 2002-ben 11151 lakójából 3917-en vallották
magukat magyarnak. Bár a magyarok már kisebbségbe kerültek, itt van a szlovéniai
magyarság központja, a városban a magyar nyelv is hivatalos nyelv, művelődési
házát Makovecz Imre tervezte, s magyar nyelvű rádióadása is van. / Papírképek
1999-ből./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
