Miszla és Gyönk
Miszla eldugott csendes falucska Tolna megyében. Az egykor népes mezővárosnak már csak alig 270 lakosa van. Első fennmaradt okleveles említése: 1324: Myzla. Magyaros személynévi névadás, a személynév szláv vagy avar-szláv eredetű. A település a simontornyai várbirtok része volt. A török időkben elnéptelenedett, 1715-ben telepítette be Salomvári János vegyes etnikumú és vallású, katolikus, református, evangélikus, lakossággal. A település szülötte, és itt is van eltemetve, Nemeskéri Kiss Pál tengermelléki, fiumei kormányzó. A faluban két kastély is volt. A XIX század elején épült "főső", fölső Nemeskéri kastélyt romjaiból újjáépítette építész tulajdonosa. A kastélyban művészeti táborokat, programokat tartanak. A kastély 1820-ban épült magtár épületét panziónak alakították ki, jót lehet itt pihenni. Csend és nyugalom van. De a környéken akad látnivaló is bőven, Ozora, Simontornya, stb. A kastély honlapja: http://miszla-art.hu/ a panzió elérhetőségei: http://miszla-art.hu/kapcsolat/ 
Gyönk első fennmaradt írásos említése: 1313: Gyunk. Magyar személynévi, Gyuk, Guquer, névadás, a gyökér szóból képzett személynév. A Rákóczi szabadságharc idején néptelenedett el, főként magyar és német lakossággal telepítették újra. Itt is három felekezet élt együtt mint Miszlán, és itt is mindhárom felekezetnek épült templom. 1947-ben a németek nagy részét kitelepítették, és érkezett 9 felvidékről kitelepített család. A lengyel származású Sulkowski család kastélya az idősek otthona.  A Magyary-Kossa kastély szálloda. Az I. világháborús hősök emlékműve, a honvéd, 1928-ban készült, Jeney Zoltán és Hampel Károly alkotása, avatásán jelen volt Horthy Miklós kormányzó úr is. A II. világháború áldozatainak névsorának a négy sarokoszlopot 1991-ben állították.   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /