A Mosoni kapu az Árpád korban fontos védelmi pont volt a gyepű belső szélén, Szent István idejében kazettás föld-fa sáncvár épült, ez volt Moson ispáni vár, vármegye székhely, itt volt az esperesi templom is. Oklevelekben először 1137-ben fordul elő: Mussum, talán egy szláv eredetű mocsári jelentésű szóból kapta nevét, vagy inkább a szokásos, a sztyeppéről hozott névadási mód szerint első ispánjáról. Hasonló nevű személyek a XIII. századi oklevelekben fordulnak elő. A földvárat később falakkal erősítették. Itt törte át a gyepűt Salamon király, majd ide menekült. 1241-ben a tatárok nem tudták elfoglalni. Az Árpádkori mosoni ispáni vár helyét a Soproni utca, Liliom utca, Kis utca környéki részleges ásatásokkal azonosították.
Óvár nevét a római őrhely romjairól kaphatta. A tatárjárás után itt kaptak engedélyt IV. Béla királytól a Győr nembeliek egy kővár építésére. 1529-ben Bécs sikertelen ostroma után a visszavonuló törökök a várat és a várost felgyújtották. 1593-ban és 1683-ban is rövid időre török kézre került. 1830 után a hadi jelentőségét vesztett vár falait elbontották, helyenként láthatók még a feltárt középkori várfalak térszín alatti részei. Az eredetileg földszintes 4 saroktornyos épületre 1810-ben került még egy emelet. Két saroktorony megmaradt. Az épületben az Albert Kázmér által 1818-ban alapított mezőgazdasági egyetem működik.
1956 október 26-án a mosonmagyaróvári laktanyához vonuló több nemzeti színű zászlókat lengető, Kossuth nótákat éneklő több ezres tömeget dudás istván százados parancsára sortüzekkel fogadták. A civil áldozatok számát 50-100 közé teszik. A "gyilkos" parancsnok autóval elmenekült, az itt maradó tiszteket a tömeg másnap meglincselte. dudást az 1994-2001 között tartó per során 3 év fegyházra ítélte, ám a még 1990-ben hozott közkegyelmi törvény miatt ezt sem kellett leülnie !!!
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/