Trianon előtt, 1910-ben 26006 lakosából 9148 magyar, 8934 szerb, 6811 német, 456 szlovák, 339 román nemzetiségű volt. Mára a magyarok aránya 11 %-ra csökkent. A magyarok többségében katolikus vallásúak, Trianon óta Nagybecskerek római katolikus püspöki székhely. A neoromán stílusú rk. templom, katedrális 1866-68 között épült. A templom falait értékes festmények díszítik, két oltárképet Székely Bertalan festett. A freskókat 1885-86-ban festette Jozef Goigner becskereki festőművész. A városháza 1816-ban épült, mai neobarokk formáját 1887-ben nyerte el Pártos Gyula és Lechner Ödön munkája nyomán. A város szülötte volt Lázár Vilmos honvédezredes, aradi vértanú, emléktáblája a katedrálisban van elhelyezve. A főtéren állt Kiss Ernő honvédtábornok szobra, ő volt 1848-ban a bánáti magyar hadtest parancsnoka, Aradon őt is kivégezték. Trianon után a szerbek a szobrot "eltüntették", s helyére I. Péter szerb király lovasszobrát állították. / Fotók: 2009./
Videó a vimeon: http://vimeo.com/4290865
Videó a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=X_GT1I0-nn4&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=17
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /