Nagyszőlős és Ugocsavár
Ugocsa vármegye, a Magyar Királyság legkisebb vármegyéje a XII.-XIII. században alakult ki. A jórészt lakatlan terület, erdőség, a királyi ház kedvelt vadászterülete volt, királyi birtok, erdőispánság. A vármegye nevét első valószínű ispánjáról, Ugrin, Ugron ispánról eredeztetik. Egyesek szerint első ispánsági, még nem kőből épült vára a Nagyszőlőstől délkeletre fekvő szomszédos Tiszaszászfalu Ugocsa határrészében lehetett. A Nagyszőlős melletti Fekete-hegy sziklateraszán áll Ugocsa kővárának romja, ahol a kővárat megelőzően ugyancsak volt valószínűleg palánkvár, amely vigyázta a Tisza-völgyet. Ugocsa kővárát előszőr 1308-ban említi oklevél, akkor a Borsa családé. A Károly Róbert ellen forduló Borsáktól 1315-ben Jánki Tamás foglalta vissza a királynak, de az ostrom során a vár romos lett. A környéket Zsigmond királytól a Perényiek kapták 1399-ben, ők építették újjá Ugocsa várát. A vár 1558-ban vált véglegesen rommá, amikor Balassa Menyhért, a költő nagybátyja, az ostromló erdélyi hadak vezetője, és Telekessy Imre habsburg párti Felsőmagyarországi főkapitány egyezsége alapján lerombolták. A népnyelv Kankó várának is nevezi a XV. század második felétől a vár melletti kolostorban élő ferences rendi szerzetesek csuhájáról. A kolostor gyakorlatilag teljesen elpusztult. Nagyszőlős nevét a szőlőről kapta. Eredetileg hospes telepesek művelték a település melletti hegyoldal déli oldalát. 1282-ben Asszonyságszőlős néven említi oklevél, azaz királynéi birtok volt. 1262-től királyi város, 1399-től a Perényi család birtoka. A ma is látható Perényi kastély, jelenleg iskola, a XVI. század közepén épült, a XVII. században emeletráépítéssel bővítették. A városban álló Ferences-rendi kolostor és templom egy tűzvész után a XIX. század végén épült újjá. Római katolikus temploma a XIII. században épült, még őriz román stílusú elemeket, de mai formáját alapvetően a XV. századi gótikus stílusú átépítés határozza meg. A nagyszőlősiek kurucok voltak, végig kitartottak Rákóczi fejedelem mellett. Nagyszőlős lakosságának Trianon előtt 76 %-a magyar volt. 1944-ben az oroszok elhurcolták a férfi lakosságot "málenkij robotra", ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. A mára 25.000 lakosságúra nőtt kisváros lakosságának 1/3-a magyar ajkú.     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu  /