Nyárlőrinc
Nyárlőrinc Árpádkori település. Nevét Szent Lőrinc
tiszteletére szentelt templomáról kapta. Bár csak egy 1354-es
Nagy Lajos király általi adománylevélben maradt fenn, Zenthlewryncz,
romanikus stílusú falusi plébánia temploma a XIII. század végén már bizonyosan
állt. A templomot a XIV. század vége körül gótikus stílusban átépítették,
bővítették. A két belső pillér a tornyot és a karzatot tartotta. A Szentlőrinci
kisnemesek 1392-ben pallosjogot ikaptak Mária királynétól. A török
hódoltság idején a falu elnéptelenedett, lakói Kecskemétre költöztek. A
pusztásodott birtokot I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Koháry István bárónak
adta zálogba. Szentlőrinc-puszta neve ezt követően: Koháry-Szentlőrinc. A
tanyás jellegű település 1922 után kezd benépesülni, ekkor osztanak ingyenes házhelyeket és földet.
A Nyárlőrinc nevet 1950-től viseli az akkortól újra önálló közigazgatású település. A templom romjait és a templom körüli temetőt
1982-1992 között tárták fel, a gazdag leletanyagot a Kecskeméti múzeum őrzi. A
Honfoglalási Emlékparkot 1996-ban alakították ki, a gyermekek 7-7 fát ültettek.
1998-ban közadakozásból és önkéntes közösségi munkával hozták létre a kis
turulmadaras hármas-halom emlékművet. / Fotók: 2016./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /