Nyárlőrinc
Nyárlőrinc Árpádkori település. Nevét Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta. Bár csak egy 1354-es Nagy Lajos király általi adománylevélben maradt fenn, Zenthlewryncz, romanikus stílusú falusi plébánia temploma a XIII. század végén már bizonyosan állt. A templomot a XIV. század vége körül gótikus stílusban átépítették, bővítették. A két belső pillér a tornyot és a karzatot tartotta. A Szentlőrinci kisnemesek 1392-ben pallosjogot ikaptak Mária királynétól. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, lakói Kecskemétre költöztek. A pusztásodott birtokot I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Koháry István bárónak adta zálogba. Szentlőrinc-puszta neve ezt követően: Koháry-Szentlőrinc. A tanyás jellegű település 1922 után kezd benépesülni, ekkor osztanak ingyenes házhelyeket és földet. A Nyárlőrinc nevet 1950-től viseli az akkortól újra önálló közigazgatású település. A templom romjait és a templom körüli temetőt 1982-1992 között tárták fel, a gazdag leletanyagot a Kecskeméti múzeum őrzi. A Honfoglalási Emlékparkot 1996-ban alakították ki, a gyermekek 7-7 fát ültettek. 1998-ban közadakozásból és önkéntes közösségi munkával hozták létre a kis turulmadaras hármas-halom emlékművet. / Fotók: 2016./     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /