Pásztó
Pásztó nagyon korai,
10. század végi,11. századi eleji település. Már 1138-as
oklevél említi a pásztói apátot, "cum Abbate Paftuhiensi".
A név a pásztor szóval lehet kapcsolatban, táborhelyet is jelenthetett. Pásztó
környéke, a Zagyva völgye, ősidők óta lakott hely volt, többnyire a népvándorlás
korának népei is lakták e vidéket. Az apátság
eredetileg a benedek rendieké volt, majd III. Béla
1190 körül a cisztercieknek adta át, kegyura
1265-ig a magyar király volt. 1265-től a Rátót nembeli Tariak, Pásztóiak a
birtokosok. Pásztó 1298-ban vásártartási jogokat, 1407-ben
városi kiváltságjogokat kapott. A török
időkben rommá vált, elnéptelenedett. Ma is álló barokk
kolostorát a korábbi romjai mellett 1715-re
építették fel a ciszterciek, az épületben múzeum
van. A
római katolikus templom magját egy 11.-12. századi
kis kápolna képezte, ezt bővítgették, alakítgatták évszázadokon keresztül, mai
barokk jellege a 18. századi átépítések során alakult ki, de őriz román és
gótikus stílusjegyeket is. Már 1428 előtt iskolája volt a falunak. Az
oskolamester háza múzeum, a török elől 1551-ben
elmenekülő oskolamester gödrökbe elrejtett értékeit, használati tárgyait
1978-ban találták meg.Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a főoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
