Pétervárad
 Pétervárad a Duna déli oldalán, a Szerémségben található. A környék a rómaiak alatt és a népvándorlás korában is lakott volt többnyire. A Magyar Királysághoz tartósan III. Béla királysága idején került, korábban Béla a bizánci császár kiszemelt trónutódja volt, s mint saját hercegséget vitte magával Bizánchoz. Mánuel császár halála után, 1180-ban visszacsatolta a Szerémséget és megszállta Dalmáciát, valamint megvédte Zárát is a velenceiek ellen.

 Pétervárad első írásos említése 1237-ből maradt fenn: Peturwarod. Az itt álló egyszerű kis palánkvár birtokosa, Péter bán a névadó, akit Gertrúd királyné meggyilkolása miatt végeztetett ki II. András. / Katona József: Bánk Bán./ IV. Béla még hercegként alapított itt, a várhegy alatti völgyben, cisztercita monostort, melyet Bélakút néven neveztek. Ezt a mongolok 1241-ben lerombolták, helyette a ciszterciek a várhegyen építettek maguknak új, erődített monostort. A 14. század elején innen szervezte az ország dolgait anjou királyunk, Károly Róbert. 1439-ben kerül a Garaiakhoz. Az 1460-as évektől a mindenkori kalocsai érsek a vár ura.

 A várat a mohácsi csata előtt, 1526 július 27-én foglalta el Szulejmán szultán török hadserege. 1688-ban sikerült visszafoglalni, ekkor kezdték meg a a Vauban rendszerű erőd kiépítését.

 1848-49-ben a péterváradi helyőrség végig kitartott a magyar forradalom és szabadságharc mellett, fontos helyőrség volt, innen tartották féken a habsburgok által a magyarok ellen uszított rácokat és horvátokat. A komáromi erődhöz hasonlóan Péterváradot is csak hetekkel a világosi fegyverletétel után adta át a habsburgoknak Kiss Pál várparancsnok és 8 ezer katonája, teljes mentesség fejében.

 Trianon előtt a Magyar Királyság, Horvát-Szlavónország Szerém vármegyéjéhez tartozott, vegyes lakosságának többsége horvát volt. A békediktátummal a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolták. 1941-ben a magyar és német csapatok visszafoglalták, s a Független Horvát Államhoz csatolták. 1945-től Jugoszláviához, a délszláv háború óta Szerbiához tartozik. 1989-től Újvidék város része. / Fotók: 2009./

Videó a vimeon: http://vimeo.com/4274864  

Videó a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=dGo2v8uDQwM&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=19     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /