Salánk
Salánk első írásos
említése 1332-ből maradt fenn: Salanch.
Természetesen a falu ennél jóval korábbi. A név személynévi eredetű, már
Anonymus gestájában a Duna-Tisza közén uralkodott Salán, vagy Csalán vezér.
Vörösmarty versében tévesen Zalánnak írta. A falut a tatárjárás után V. István
ajándékozta a Gutkeled nemzettségnek, akiktől a
Báthoryak is erednek. Salánk címerében a Báthory
család által is használt jellegzetes "farkasfogak" láthatók. 1711-ben
Rákóczi fejedelem itt tartotta a szabadságharc
utolsó országgyűlését. A mocsaras helyen nagy kincs
volt a tiszta ivóvíz, a monda szerint Mikes Kelemen találta meg a falu határában
a tiszta vízű forrást, s a kalapjában vitt vizet a fejedelemnek. A forrást azóta
is Mikes forrásnak hívják, a forrás mellett
emlékoszlopot állítottak a Salánkiak. A közelében
lévő tó a Mikes Kelemen tó. Az egykori salánki
kastélyt 1717-ben lerombolták a betörő krími tatárok. A település mai
református temploma a 14. században épült, többször
leégett, így többször újjáépítették és bővítették. A görögkatolikus templom a
korábbi fatemplom helyett 1780-ban épült, az oroszok bezáratták, 1991-ben kapták
vissza a hívek. Az oroszok által kegyetlenül megkínzott és kivégzett kárpátaljai
görög katolikus püspök, Romzsa Tódornak
emlékoszlopot állítottak a helyiek. Salánk őrzi magyarságát, 3500 lakosából 3300
magyar. Az emlékparkban Szent István, Rákóczi fejedelem és
Mikes Kelemen faragott szobrai állnak. A falusiak többsége a keskeny
nyomtávú kisvasúton jár dolgozni Nagyszőlősre.
/ A fotókat 2009-ben készítettem, sajnos a Mikes forrást
és a Mikes-Rákóczi emlékoszlopot "elvétettem", pedig ott van nem messze a Mikes
tótól. A kisvonat pedig kimaradt, elromlott éppen, s nem jött./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
