Sárospatak
Sárospatak, a "Bodrogparti
Athén",hangulatos kisváros a Bodrog partján. A 12. században még
Ketelpataka néven szerepelt oklevelekben. A Ketel ótörök eredetű szóból
lett személynév. A hagyományban fennmaradt Retel vitéz valószínűleg Ketellel
azonos. Később az előtag elkopott, Patak, majd a környező mocsárról kibővült,
Sárospatak. Hagyomány szerint első várát, erődítését még I. András építtette.
Annyi bizonyos, első kővára a tatárjárás után
épült. A ma is álló Vöröstoronyt, lakótornyot
Perényi Péter koronaőr, temesi ispán, 1526-ban
erdélyi vajda, építette 1534-37 között,
valószínűleg a korábbi, kisebb kővár, lakótorony felhasználásával. A palota
építését fia, Perényi Gábor fejezte be 1563-ban. A Perényiek építették a mintegy
200 x 400 m-es, sarokbástyákkal és szárazárokkal erősített külső várat is.
1573-tól Dobó István, az egri hős tulajdona.
1605-ben Bocskai fejedelem foglalta el. 1608-tól a
Lórántffy családé. 1517-ben Lórántffy Zsuzsanna
hozományként lesz a Rákóczi birtokok része. I.
Rákóczi György erdélyi fejedelem tovább erősítette
a várat, s birtokközponttá tette. A Wesselényi féle összeesküvés miatt Lipót
habsburg császár elkobozta és császári csapatok szállták meg. A kuruc mozgalmak
idején többször gazdát cserélt, Thököly fejedelem
is birtokolta, ill. a Hegyaljai felkelés idején Tokaji
Ferenc is elfoglalta. I. Lipót parancsára a császáriak a várfalakat
felrobbantották. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a
szabadságharc elején gyakran tartózkodott Patakon,
a kastélyt is rendbehozatta. A szabadságharc leverése után több német eredetű
birtokosa volt. A vár jelenleg múzeum.
Sárospatak városi
kiváltságjogait Zsigmond királytól,
vásártartási jogokat Mátyás királytól kapott. A város a reformáció egyik
fellegvára volt, Református kollégiumát 1531-ben
alapították. A vár környéki utcák régi házai a középkort idézik.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
