Selmecbánya
Selmecbánya 900-1000 m-es hegyek közötti katlanban fekszik, teraszosan épült, minden utca más-más szinten van. A hegyek aranya, ezüstje, ólma, reze, vasa évezredek óta ismert volt. A XI. században a Bencés rend kapott bányajogot. A tatár pusztítás után IV. Béla bajor, szász és flandriai bányászokat telepített és szabad királyi bányavárossá tette. A középkorban Európa leggazdagabb ezüstlelőhelye volt. 1443-ban földrengés pusztította el a várost. A kuruc időkben a város Rákóczi mellé állt. Itt alkalmaztak először puskaport és drótkötelet a bányászatban. Híres iskolaváros volt, a bányaiskola, a későbbi bányászati és kohászati akadémia, amely első volt Európában, 1737-ben létesült, Trianon után Sopronba került. A XIX. századtól a bányászat jelentősége csökkent, már a XVII. században 25.000, elővárosaival 40.000 lakosa volt, mely napjainkra 10.000-re fogyott és elszlovákosodott. Selmecbányának Bélabányával együtt 1910-ben 15.185 lakosából még 6.340 magyar volt. Szép, hangulatos kisváros sok látnivalóval. / A fotók 2004-ben készültek./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /