Siklós
Siklós első fennmaradt
írásos említései: 1191-1251: Suklos, Soklos. A név
eredete tisztázatlan. Ekkor a Kán nembeli Siklósiak
birtoka, akik nevüket már a birtokról vették fel. Ők építették a
vár legkorábbi részeit a tatárjárás után. 1387-1394
között a Pásztói, 1394-től a
Garai családé. A nagyhatalmú Garaiak jelentősen kibővítették a várat,
ekkor épült a ma is álló gótikus kápolna is. 1401-ben az ellenlábasok által
Budán elfogott Zsigmond királyt júniustól októberig
Siklóson tartották fogságban. Garai Miklósnak sikerült az elégedetlen főurakat
kibékítenie Zsigmonddal, s hálából a király kinevezte nádornak. A Garaiak
kihalása után Korvin János, Both András, majd a
Perényiek birtokolták. Perényi Imre nádor tovább
bővítette a várat, ekkor épült a reneszánsz barbakán, kapuvédő bástya is. A
nádor özvegye, Kanizsai Dorottya és várnépe
temették el a mohácsi csata halottait. A törökök
1543-ban 3 napi ostrom után foglalták el a várat, a magukat megadó védők nagyobb
részét hitszegően megölték. A Badeni Lajos vezette
csapatok 1686-ban foglalták vissza. A habsburg
kincstár rögtön rátette kezét, s I. Lipót először Caprara
császári tábornoknak, majd a habsburg párti Batthyányaknak
adományozta, ekkor épült fel a ma is látható várkastély. A Rákóczi szabadságharc
alatt Bottyán generális foglalta el rövid időre.
Batthyány Kázmér a Kossuth kormány külügyminisztere
volt, ezért az osztrákok elkobozták, s csak az 1860-as általános amnesztia után
adták vissza a Batthyány családnak. 1873-tól a Benyovszky
családé, tőlük vásárolta meg 1943-ban a kormány üdülőnek. A várat régészetileg
feltárták és helyreállították az 50-es, 60-as években, most ismét felújítanak
bizonyos részeket. A belső vár és a kastély 2010 márciusától lesz újra
látogatható.
A török időkben Malkocs Bej
dzsámit építetett, melyet a 1969-1993 között kibontottak az átépítésekből
és helyreállítottak. Tavasztól őszig látogatható. A rk.
plébániatemplom 1333-ban már bizonyosan meg volt, az
ágoston rendi kolostor kegyúri templomaként
épült. Többször átépítették, 15. századi
falfestmények láthatók a szentélyében. Az itt talált vörösmárvány sírkő
valószínűleg Garai Miklós nádor sírkövével azonos. / Fotók: 2009./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
