Somló
Somló vára a tatárjárás, 1242, után épülhetett. Első
írásos említése 1352: Castrum Somlo. Ekkor Nagy Lajos királyunk
Chenik fia Jánostól elvette és Heym fia Benedewknek adományozta. A vár a Somló
hegyen épült, amely nevét a magyar somlik, somlyik = "a héjából kifejlődik",
itt: suvadó, megomló hegy. Többnyire királyi vár, majd birtokolják a Garaiak,
a Rozgonyiak is. Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozza, aki
Mátyás halála után Szepes vármegyének zálogosítja el. Bakócz Tamás egri püspök a
Szapolyaiaktól vásárolta meg. Birtokolták az Erdődy család, a Csoron, a Koháry,
a Lippay, Liszthy családok. A török időkben fontos végvár volt. 1707-ben Rákóczi
fejedelem kurucai foglalják el, Bottyán generális rendbe hozatja. A
szabadságharc után jelentőségét elveszítve romlásnak indult, az Erdődy család
szerzi vissza egykori birtokaival, s egészen 1945-ig az övék. / Fotók: 2016./
Somlóhegy vulkáni tanúhegy, 431 m magas. Kellemes kirándulóhely, több más
látnivalóval, Szent Margit kápolna, Szent Ilona kápolna, Szent Márton kápolna,
Kinizsi szikla, stb. A hegyoldal kiváló szőlőtermő hely, Somló sjátos egyedi
bora a juhfark, melyből Mária Terézia naponta egy pohárral adatott a
huszártiszti kadétoknak. Másik legenda szerint Mária Terézia parancsára a
habsburg főhercegek nászéjszakájukon is kellett igyanak e borból. Az egyedi
száraz fehér bort nevezik a "nászéjszakák borának" is. :) Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/
