Somoskő
Somoskő várát Salgó várához hasonlóan a Kacsics nembeliek építették a tatárjárás után, a XIII. század második felében. 1323-as oklevélben Sumusku. Nevét a sommal benőtt sziklás hegyről kapta, bár a Somos személynévként is előfordult már a XII. században is. A III. András, az "aranyágacska", az utolsó férfiági Árpádházi királyunk halála után a Kacsics nembeliek Csák Máté pártjára álltak, ezért a rozgonyi csatában győztes Károly Róbert elkobozta váraikat, Somoskőt Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta. Később Guthi Országh Mihály nádoré, majd a Losonczi családé. Az 1560-as években a törökök gyűrűjében magányos magyar várba Balassi Bálint járt gyakorta szerelméhez, Losoncy Annához. A törökök 1576-ban foglalták el, Modolóczy Miklós kapitány az első ágyúzások után elmenekült a várból. 1593-ban a közeledő magyar hadak hírére a török elmenekült, Prépostvári Bálint csapatával kardcsapás nélkül foglalta vissza. 1605-ben Bocskai fejedelem, 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem foglalta el, de a békekötésekkel mindkét alkalommal visszakerült a habsburg császári Magyarországhoz. 1703-ban a várat védői átadták II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemnek. A szabadságharc után I. Lipót sok más magyar várhoz hasonlóan Somoskő lerombolását is elrendelte, de csak részben hajtották végre. Ráday Pál és a báró Péterffi család birtokolta, majd gróf Stahrenberg Antal kapta meg királyi adományként. Egy kedves monda szerint a török időkben egy magyar vitéz oly sikeresen lőtte ki a várból a szomszédos Salgó várában ebédelő török aga kezéből a kanalat, hogy a törökök hanyatt homlok menekültek el a környékről.

Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor, a turista házban emléket állítottak neki. A Trianon előtt színmagyar falucskát Somoskőújfaluval együtt a nagyhatalmi döntés a mesterségesen kreált Csehszlovákiához csatolta. Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor és társai egy francia antanttiszt életmentő műtétéért cserében elérték, hogy Somoskőt, Somoskőújfalut és a bazaltbányát 1924-ben visszaadják Magyarországnak. A vár maradt a túloldalon, még pár évvel ezelőtt is csak útlevéllel és nagy kerülővel tudtunk bejutni, most a falu felől is nyitva a kerítés, felvidéki magyar a jegyszedő és forintért is adnak jegyet.  A vár északi oldalán csodálatos bazaltömlés, bazaltorgona látható. / fotók: 2011./   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /