Szászvár
Szászvár első írásos említése 1332-ből maradt fenn, a pápai tizedjegyzékben: Zaas. Ekkor már a környék legnépesebb települése. Nevét egy Szász nevű személyről kaphatta. Vára egy hamis oklevél szerint még a tatárjárás előtt épült, de valószínűbb, hogy utána. Az első palotaépület korábbi, talán 12. századi. A település a 14. századtól a pécsi püspökök 7-10 falura kiterjedő birtokközpontja, vásáros hely, mezőváros. A vár védelmi rendszerének jelentős kiépítése Albeni Henrik pécsi püspökhöz köthető, 1421-1444. A törökök 1543-ban foglalták el, megerősítették, bástyákat emeltek és jelentős őrség állomásozott benne. Magyar és császári csapatok többször ostromolták, de csak 1686-ban foglalták véglegesen vissza. Az ostromoktól romossá vált vár és a palota épületeit csak a 18-19. században állították helyre, ill. építették újjá a pécsi püspökök. A 18. század elején Szásvárra települt a koromszói apátság, szászvári apáti címe volt a habsburgok által kivégzett Martinovics Ignácnak is. A barokk plébániatemplom a 18. században épült a középkori templom romjai helyén. Folyik a felújítás és a régészeti feltárás, a volt parókia pincéje a várépület egykori földszintje. Árpádkori és középkori falak is feltárásra kerülnek.  / Fotók: 2010./   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /