Szászvár
Szászvár első írásos említése 1332-ből maradt fenn, a pápai
tizedjegyzékben: Zaas. Ekkor már a környék legnépesebb települése. Nevét egy
Szász nevű személyről kaphatta. Vára egy hamis oklevél szerint még a tatárjárás
előtt épült, de valószínűbb, hogy utána. Az első palotaépület korábbi, talán 12.
századi. A település a 14. századtól a pécsi püspökök 7-10 falura kiterjedő
birtokközpontja, vásáros hely, mezőváros. A vár védelmi rendszerének jelentős
kiépítése Albeni Henrik pécsi püspökhöz köthető, 1421-1444. A törökök 1543-ban
foglalták el, megerősítették, bástyákat emeltek és jelentős őrség állomásozott
benne. Magyar és császári csapatok többször ostromolták, de csak 1686-ban
foglalták véglegesen vissza. Az ostromoktól romossá vált vár és a palota
épületeit csak a 18-19. században állították helyre, ill. építették újjá a pécsi
püspökök. A 18. század elején Szásvárra települt a koromszói apátság, szászvári
apáti címe volt a habsburgok által kivégzett Martinovics Ignácnak is. A barokk
plébániatemplom a 18. században épült a középkori templom romjai helyén. Folyik
a felújítás és a régészeti feltárás, a volt parókia pincéje a várépület egykori
földszintje. Árpádkori és középkori falak is feltárásra kerülnek. /
Fotók: 2010./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /