Szécsény
Szécsény első írásos említései 1219: Scecen, 1229:
Zychan. Ekkor a Kacsics nemzettségé volt. A mai várostól északra, Pórpáston,
X.-XI. századi sírokat is találtak, Szent István által veretett pénzt is.
1334-ben Károly Róbert királytól városi kiváltságjogokat kapott, a birtokos
Tamás vajda pedig engedélyt, hogy falakkal, bástyákkal vegye körül a várost. A
Strázsa parton találták meg a legkorábbi vár, vagy őrtorony helyét, melynek
árkai még felismerhetők. A törökök a Losonczy István által megerősített
és védett várost 1544-ben és 1550-ben is sikertelenül ostromolták, de 1552-ben
Ali budai pasa elfoglalta, 1593-ig volt török kézen. Az erdélyi fejedelmek a
habsburgok elleni háborúkban elfoglalták, ill. megszállták, Bocskai
fejedelem csapatai 1604-ben, Bethlen Gábor fejedelem 1620-ban, I.
Rákóczi György fejedelem 1644-ben, de mindannyiszor visszakerült a
habsburgokhoz. 1663-tól 1683-ig ismét török kézen volt. 1705-ben II. Rákóczi
Ferencet a szécsényi országgyűlésen választották vezérlő fejedelemmé.
A kastélyt 1670-ben kezdte építeni Forgách Ádám.
a XIV. századi épület helyén.
1750-ben átépítették. Később a Pulszky, a Grócz, majd a Liptay család
birtokolta, jelenleg múzeum. A Ferences templom és kolostor 1330 körül
épült, a háborús károk miatt többször helyreállították, átépítették. Jellegzetes
látnivalója a városnak a ferde tűztorony, amely mai formáját, magasságát 1929-re
nyerte el. Szécsény csendes, kedves kisváros számos látnivalóval, történelmi
emlékkel. / fotók: 2011./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
