Bár Árpád népe a honfoglalást követően hamar megszállta a nagyállattartásra kiválóan alkalmas vidéket, Szeged első írásos említése csak a 12. századból maradt fent, latinos írásmóddal: Cigeddin. Szeged nevének eredetére kétféle elmélet is van. Valószínűleg a szög, szeg, feketés jelentésű régi magyar szóból, ilyen nevű személy nevéből a birtokos "d" képzővel, de esetleg elképzelhető a Tisza éles kanyarulata, szőge is mint névadó. Országos sólerakata és mint fontos szárazföldi és vízi utak csomópontja, már Szent István idejében fontos településnek számított. Föld és palánkvárát a mongolok lerombolták. 1242 után a mocsarakba menekült visszatérő lakosok újjáépítették. IV. Béla 1246-ban szabad királyi városi kiváltságjogokat adományozott Szegednek.
Kővára 1260-1280 között épült, többnyire királyi vár volt, bár időnként magánkézben is volt, birtokolta többek között Gúthi Országh János, Káthay László, Korvin János, Kinizsi Pál, Báthori István is. Szeged 1522-ben az ország egyik legnépesebb városa volt több mint 7.000 lakossal. A törökök által 1526-ban lerombolt várat János király kijavíttatta, de 1542-ben újra török kézre került. A törökök megerősítették, Szeged török Szandzsák székhelye lett. 1688-ban ostrommal foglalta vissza a skót Wallis tábornok "nemzetközi" csapatokkal. A habsburgok helyreállították, megerősítették. 1704-ben Rákóczi fejedelem kurucai sikertelenül ostromolták. A város 1719-ben visszakapta városi rangját. 1786-ban az akkorra jelentőségét vesztett várat II. József, a kalapos király börtönné alakíttatta át, több ízben raboskodott falai között a híres betyár, Rózsa Sándor is.
Szegedet 1879-ben súlyos katasztrófa érte, a megáradt Tisza elpusztította a várost, 5723 házból mindössze 265 maradt meg, 150 ember meghalt, s a 70.000 lakos nagy részét más településekre költöztették. 186 napon át borította víz a várost. A romok helyén nemzetközi összefogással épült fel az új Szeged. Sajnos a műemlékek is elpusztultak, csak a ferences templom és kolostor, a Dömötör torony és a városháza maradt meg. A vár megmaradt részeit is elbontották az újjáépítés során. Így a szép Tiszaparti város mai arculatát az árvíz után épületek határozzák meg. Trianon után új szerepeket is kapott, 1921-ben ide költözött a kolozsvári egyetem, 1923-ban pedig Csanád, később Csongrád, megye székhelye lett.
Szeged szép, hangulatos város szép parkokkal, sétáló utcával és számos köztéri szoborral. Kiemelkedő látnivalói az 1913-1930 között épült Fogadalmi templom, dóm és a püspöki palota, az 500 éves ferences templom és kolostor, a 11. századi alapokon többször átépített Szent Demeter templom megmaradt tornya, a Dömötör torony, a Móra Ferenc múzeum. Sajnos az egyetlen alapjaiban megmaradt bástya, az egykori öregtorony valamint a Mária Terézia kapu restaurációja sem igazán sikerült, ez utóbbinál inkább a hasznosítási szempontok domináltak.
Az idelátogató turistát néhány bosszúság is éri. A múzeumokban más nagyobb múzeumoktól eltérően még pénzért sem lehet fényképezni. Természetesen nem Munkácsy Mihály festményét akartuk fotózni, az nyilvánvaló, hogy a festmények kiállítótermében tilos a fényképezés, de Móra Ferenc emlékszobájában ??? A Móra Ferenc nevét viselő múzeumból egyébként "eltüntették" a nagy író által régészként feltárt avarkori és honfoglaláskori leleteket, múltunk fontos emlékeit, miközben hatalmas teremben pár vacak modern grafika foglalja a helyet. / 2009-ben./ Ráadásul a múzeum honlapján még meglévő kiállításként volt feltüntetve a régészeti kiállítás. A hagyományápolás egyébként sem igazán működik az utóbbi években a városban, sorban bontják le a pár megmaradt helyi műemléket, többek között Bálint Sándor, a "legszögedibb szögedi" szülőházát is. Úgy tűnik, e hagyományőrző városban most felülkerekedett a kalmárszellem, remélhetőleg csak ideiglenesen.
/ Bár nyílván nem a szegedieken múlik, mégis meg kell említeni, hogy a gyönyörű belvárosi paloták szomszédságában a József Attila Tudományegyetem főépülete elhanyagolt, hullik róla a vakolat. / Pedig, ha egy nemzet ily keveset áldoz az oktatásra, a tudományra,....../
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
