Szendrő az Alduna mentén
 Az Aldunai Szendrő helyén a rómaiak idejében Vinceium nevű település volt. Az oszmán törökök 1389-ben az I. Rigómezei csatában, saját országukban, a mai Koszovóban, legyőzték a szerbeket, akik ettől kezdve egyre északabbra húzódtak.

 Brankovics György szerb despota a Duna partján építette fel Szendrő várát. A belső "kis várat" 1428-1430 között, majd a hatalmas, 10,5 ha-os külső várat, melynek 21 tornya volt. 1448-ban Hunyadi János az albán Szkander béggel szövetkezve támadt a Balkánon a törökre, ám Brankovics György elárulta a töröknek Hunyadi indulását, s a török még a Szkander béggel való egyesülés előtt csatára kényszeríthette Hunyadi seregét, amely így vereséget szenvedett a II. Rigómezei csatában. Brankovics György ráadásul elfogatta Hunyadit, s csak a Szendrő várát ostromolni kezdő magyar katonaság hatására engedte el. A szerb többszörös árulásával nagyon elbánt saját népével, mert a török először 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, majd 1459-ben Szendrő várát is. Ezáltal megszűnt a középkori szerb állam, a szerbek 1805-ig török uralom alatt éltek szétszóródva a Balkánon, ill. jelentős tömegeik települtek át a Magyar Királyság területére.

 Szendrőt 1805-ben szerb felkelők elfoglalták, de hivatalosan csak 1867-ben szultáni rendelettel került szerb kézre. Az I. világháborúban 1915-1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai tartották megszállva. A II. világháborúban a várban tárolt lőszer 2.500 ember halálát okozva felrobbant. A vár falait a világháború után nagyrészt kijavították. / Fotók: 2009./

Videó a vimeon: http://vimeo.com/4290382 

videó a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=KEqJWbJwh1k&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=18             

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /