Szentlászló
Szentlászló Árpádkori település a Szerémségben. Nevét a Szent László tiszteletére szentelt templomáról kapta. 1475-ben erődként említették. A török időkben még a mocsarakkal körülvett falvak, Kórógy, Szentlászló népessége is erősen megfogyatkozott, de a 18. századtól szépen gyarapodtak. Az akkor még színmagyar falut is a trianoni békediktátummal a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, a későbbi Jugoszláviához csatolták. A szerbek, hogy fellazítsák a magyar tömböt, Szentlászló és Kórógy között egy új szerb falut alapítottak, Palacsát. Szentlászlóra pedig horvátok is beköltöztek. 1991-ben Horvátország és Szlovénia június 25-én kimondta Jugoszláviától való elszakadását.

A szerb szabadcsapatok, csetnikek június 26-án támadták meg először Szentlászlót. A környék magyar és horvát falui közül Szentlászló tanúsította a legnagyobb ellenállást, ezért a szerbek a több hónapos ostrom során porig rombolták a falut ! A templomot október 1-én lőtték szét aknavetőkkel. A magyar és horvát, többségükben civil védők még Vukovár eleste után is tartották a rommá vált falut, de végül november 24-én a kukoricáson keresztül kicsúszva az ostromgyűrűből, feladták a már kilátástalan harcot. Itt harcolt Rózsa-Flores Eduardó is. 38 védő halt meg az ostrom során. A szerbek mindent porig romboltak, még a kutyaólakat is, és minden mozdíthatót magukkal vittek. A falu romjai 1998-ig üresen, lakatlanul álltak, ekkor kezdték meg a hazaköltözést, újjáépítést. A házak, intézmények nagy részét már újjáépítették, de a magyarok egy része már nem költözött vissza.      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /