Szepesvár
Szepesvár magja, a kerek lakótorony és az első
várfalak a XII. században épültek egy kelta kori rom helyén. Ekkor, II. Géza
idején érkeztek a környékre az első szász telepesek, hospesek. A Szepes név a
magyar szép, szépes szót rejti, a névadás személynévi eredetű, talán első
comese, várispánja volt Szép nevű. S a név az egész vidékre átvonódott. 1150:
"ad silvam Zepus". Az erődítményt a tatárok nem tudták
elfoglalni. A tatárjárás után megerősítették. Ispáni vár, a lengyel
határig érő Szepes vármegye mindenkori ispánjának székhelye. Rövid ideig itt
székelt a püspök is, majd a közelben felépültek a prépostság, káptalan,
épületei. A 14. század elején rövid ideig Vencel cseh király, majd
Amadé nádor uralta. Károly Róbert hatalmának megszilárdulása, a
rozgonyi csata után ismét királyi tulajdon, a király híveinek honorbirtoka.
Nagy Lajos király idejében épült a mai középső vár. 1439-től
Rozgonyiak bírták honorbirtokként. 1440-1462 között az Erzsébet anyakirálynő
hívására érkező és a Felvidék nagy részét elfoglaló, pusztító Giskra féle
husziták birtokolták, ők építették szekértáboruknak a nagy kiterjedésű alsó
várat. A huszitákat Mátyás király hadvezére Szapolyai Imre
kincstartó verte ki, s 3 évvel később megkapta örök birtokul. A Szapolyaiak
birtokközpontként lakták, főúri szállásnak építették ki. Itt született
utolsó, választott, nemzeti királyunk, Szapolyai János. 1528-ban a
császáriak kezére került, a Thurzóké lett. 1636 után a Csákyak
kapták, mint Szepes vármegye örökös ispánjai. Thököly és Rákóczi
fejedelmek kurucai is elfoglalták. 1710-től a Csákyak már csak gazdasági
célokra használták, 1948-ig az övék volt. 1780-ban pálinkafőzés közben
kigyulladt és leégett. 1980-ban kezdődtek a régészeti feltárások és a
helyreállítások. A középkori Magyarország legnagyobb kiterjedésű várának romjai
az egyik leglátogatottabb múzeum, a szomszédos Szepeskáptalannal együtt az
Unesco világörökség része. Gyönyörű vidéken fekszik. A múzeumtól ne várjunk
sokat, elsősorban a rövid Giskra féle huszita időszakról szól, de a várat
érdemes bejárni. Szepesváralja egykor
Szepes vármegye politikai központja volt, 1271-ben V. Istvántól városi
kiváltságjogokat kapott. A település első lakói szászok voltak. Zsigmond király
1412-ben a többi szepességi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak.
Plébániatemploma 13. századi eredetű, 1826-ban egy tűz után átépítették. A
reneszánsz városháza 1546-ban épült. A Szent János templom és kolostor 1658-ban
épült az 1327-ből való irgalmas rendház, menház átépítésével. 1910-ben 3129
lakosából már 1832 szlovák, s csak 713 német és 566 magyar volt. / Fotók: 2014./
Szepeskáptalanról korábbi fotók és leírás:
http://www.magyarorszag-szep.hu/Szepeskaptalan/index.html
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /