Szepesvár
Szepesvár magja, a kerek lakótorony és az első várfalak a XII. században épültek egy kelta kori rom helyén. Ekkor, II. Géza idején érkeztek a környékre az első szász telepesek, hospesek. A Szepes név a magyar szép, szépes szót rejti, a névadás személynévi eredetű, talán első comese, várispánja volt Szép nevű. S a név az egész vidékre átvonódott. 1150: "ad silvam Zepus". Az erődítményt a tatárok nem tudták elfoglalni. A tatárjárás után megerősítették. Ispáni vár, a lengyel határig érő Szepes vármegye mindenkori ispánjának székhelye. Rövid ideig itt székelt a püspök is, majd a közelben felépültek a prépostság, káptalan, épületei. A 14. század elején rövid ideig Vencel cseh király, majd Amadé nádor uralta. Károly Róbert hatalmának megszilárdulása, a rozgonyi csata után ismét királyi tulajdon, a király híveinek honorbirtoka. Nagy Lajos király idejében épült a mai középső vár. 1439-től Rozgonyiak bírták honorbirtokként. 1440-1462 között az Erzsébet anyakirálynő hívására érkező és a Felvidék nagy részét elfoglaló, pusztító Giskra féle husziták birtokolták, ők építették szekértáboruknak a nagy kiterjedésű alsó várat. A huszitákat Mátyás király hadvezére Szapolyai Imre kincstartó verte ki, s 3 évvel később megkapta örök birtokul. A Szapolyaiak birtokközpontként lakták, főúri szállásnak építették ki. Itt született utolsó, választott, nemzeti királyunk, Szapolyai János. 1528-ban a császáriak kezére került, a Thurzóké lett. 1636 után a Csákyak kapták, mint Szepes vármegye örökös ispánjai. Thököly és Rákóczi fejedelmek kurucai is elfoglalták. 1710-től a Csákyak már csak gazdasági célokra használták, 1948-ig az övék volt. 1780-ban pálinkafőzés közben kigyulladt és leégett. 1980-ban kezdődtek a régészeti feltárások és a helyreállítások. A középkori Magyarország legnagyobb kiterjedésű várának romjai az egyik leglátogatottabb múzeum, a szomszédos Szepeskáptalannal együtt az Unesco világörökség része. Gyönyörű vidéken fekszik. A múzeumtól ne várjunk sokat, elsősorban a rövid Giskra féle huszita időszakról szól, de a várat érdemes bejárni. 

Szepesváralja egykor Szepes vármegye politikai központja volt, 1271-ben V. Istvántól városi kiváltságjogokat kapott. A település első lakói szászok voltak. Zsigmond király 1412-ben a többi szepességi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Plébániatemploma 13. századi eredetű, 1826-ban egy tűz után átépítették. A reneszánsz városháza 1546-ban épült. A Szent János templom és kolostor 1658-ban épült az 1327-ből való irgalmas rendház, menház átépítésével. 1910-ben 3129 lakosából már 1832 szlovák, s csak 713 német és 566 magyar volt. / Fotók: 2014./

Szepeskáptalanról korábbi fotók és leírás: http://www.magyarorszag-szep.hu/Szepeskaptalan/index.html 

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /