Szerencs
 Szerencs környékén már a kőkorszakban is laktak, Taktaföldváron újkőkori, Hajdúréten rézkori leleteket találtak. A kora Árpádkori település első fennmaradt írásos említése 1150: Zeremsu. Várát 1556-ban építette Némethy Ferenc, tokaji várkapitány, a bencés monostor épületeinek felhasználásával. 1565-ben Balassa Menyhért foglalta el a habsburgoknak. Rudolf császártól Rákóczi Zsigmond vette bérbe 1583-ban, 1603-tól tulajdonba. 1605-ben az országgyűlés itt választotta Bocskai Istvánt Erdély és Magyarország fejedelmévé, 1607-ben pedig Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé. Bocskai István 1606-ban szabad királyi városi jogot adott Szerencsnek. 1672-ben a Wesselényi féle összeesküvés felszámolása után I. Lipót elkobozta és osztrák helyőrséget rakott a várba. 1680-ban Thököly Imre vezére Teleky Mihály foglalta el, majd felrobbantották. 1715-ben Rákóczi Júlia, a fejedelem húga örökölte. Későbbi tulajdonosai: Illésházyak, Grassalkovichok, Szirmayak. A várban múzeum van, helytörténeti kiállítás és képeslapgyűjtemény.

 Szerencs kedves kisváros, egyéb látnivalói:  Árpádkori román eredetű, a középkorban gótikus stílusban átépített református templom, cukormúzeum, közégi fürdő.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu  /