Szerencs
Szerencs
környékén már a kőkorszakban is laktak, Taktaföldváron újkőkori, Hajdúréten
rézkori leleteket találtak. A kora Árpádkori település
első fennmaradt írásos említése 1150: Zeremsu.
Várát 1556-ban építette Némethy Ferenc, tokaji
várkapitány, a bencés monostor épületeinek
felhasználásával. 1565-ben Balassa Menyhért
foglalta el a habsburgoknak. Rudolf császártól Rákóczi
Zsigmond vette bérbe 1583-ban, 1603-tól tulajdonba. 1605-ben az
országgyűlés itt választotta
Bocskai Istvánt Erdély és Magyarország fejedelmévé, 1607-ben pedig
Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé. Bocskai István 1606-ban
szabad királyi városi jogot adott Szerencsnek.
1672-ben a Wesselényi féle összeesküvés felszámolása után
I. Lipót elkobozta és osztrák helyőrséget rakott a várba. 1680-ban
Thököly Imre vezére Teleky Mihály foglalta el, majd
felrobbantották. 1715-ben Rákóczi Júlia, a fejedelem húga örökölte. Későbbi
tulajdonosai: Illésházyak, Grassalkovichok, Szirmayak. A várban
múzeum van, helytörténeti
kiállítás és képeslapgyűjtemény.
Szerencs kedves kisváros, egyéb látnivalói:
Árpádkori román eredetű, a középkorban gótikus stílusban átépített református
templom, cukormúzeum, közégi fürdő.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu
/