Tákos
Tákos első írásos említése egy birtokvita kapcsán maradt fenn 1321: Tacus. Magyar személynévi névadású, Tocus nevű személy már 1211-ben is előfordult oklevélben. A faluhoz tartozó területeken bronzkori, vaskori és honfoglaláskori leleteket is találtak. Ez utóbbi természetes a környéken, hiszen honfoglaló őseink, Árpád népe először a Felső-Tisza vidékét és a Bodrogközt szállta meg, s a Karosi temetők feltárása óta, / Révész László / szinte biztosra vehető hogy 895-955 között a Felső-Tisza vidékén volt a magyar fejedelmi központ.

Tákos nevezetessége református műemlék temploma. A zsindelyfedésű paticsfalú szép kis falusi templom 1766-ban épült. Páratlan szépségű faragott festett bútorzata és festett kazettás mennyezete, melyek döntően a 18. században készültek. A kazettákat Asztalos Lándor Ferenc készítette. Padlója döngölt agyag. Fa harangtornya egyidős a templommal. Híresek az itt készült "beregi keresztszemes" kézimunkák is. A takaros kis falu házainak többségét a 2001-es árvíz után tájba illően építették újjá.

/ A 18. században fából és sárból épült szép templom szinte sugallja a gondolatot, hogy a 11. században épült falusi templomaink jelentős számban épülhettek hasonlóan, s ezek az 1241-es mongoljárás, tatárjárás pusztítása következtében nyomtalanul eltűntek. S mivel az oklevelek kiállítása igazán csak III. Béla alatt terjedt el, településeink többsége "csak" a 13. századig tudja visszavezetni múltját, amely pedig általában a 10., de leggyakrabban a 11. századig nyúlik vissza. A kora Árpádkorban a jelenleginél jóval sűrűbb volt a településhálózat is. Egy példa: Cegléd területén, határában 6-7 kora Árpádkori település volt, ezek korai templomainak alapozásait meg is találták régészeink. A 4-es út szélesítése során is találtak egy a mongolok által felgyújtott, leégett falut./      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /