Torna
 Torna első fennmaradt írásos említése: 1263, Torna. Nevét a Torna patakról kapta. A 375 m magas hegyen a tatárjárás után, a 14. században épült fel a belső vár, melyet később az ágyúk elleni védelemhez megerősítettek. A vár sokszor gazdát cserélt. Ostromolták a husziták is, de nem tudták elfoglalni. A török idáig nem jött fel, de a habsburgok és az erdélyi fejedelmek közötti csatározásoknak gyakran részese volt. 1605-ben Bocskai István, 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem csapatai előtt nyitották meg kapuit a védők. 1679-ben Schultz császári generális felrobbantatta, megrongáltatta a várat, azóta romosodik. 

 Torna az Árpádkorban erdőispánság központja, majd az ebből kialakult nemesi vármegye székhelye volt 1881-ig, amikor végleg egyesültek Torna és Abaúj vármegyék, Abaúj-Torna vármegye néven Kassa központtal. Római katolikus temploma a 14. században épült, gótikus stílusban, freskói és harangja is 14. századiak. A Keglevich kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. század elején átalakították, az 50-es években felújították, de üresen áll, ismét romosodik, akárcsak az 1820-ban klasszicista stílusban épült vármegyeháza.

 Trianon előtt, 1910-ben még színmagyar település volt, 1697 lakójából 1682 magyar volt, 99 %. Rohamosan szlovákosodik, még 1991-ben is 64 %-ban magyarok lakták, 2001-ben már csak 44 % volt magyar, szintén 44 % a szlovák és 8 % a cigány. / A várromot és a falut felvidéki barátunkkal, a közeli Péderen lakó Köböl Zolival néztük meg, honlapja: www.kobolzoltan.extra.hu 

Videó: http://vimeo.com/2963882  vagy: http://www.youtube.com/watch?v=ZyKkKmdV2LU&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=10     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /