Velemér
Velemér első írásos említései: 1268, 1273:
Velemer, Sancta Trinitas, Welemyr, Zent Trinitas. Együtt említették a
Szentháromság tiszteletére szentelt templomával. A Velemér név pedig a
Velemér patakról vonódott át a településre. A patak az Alpokból eredő
vízfolyások mellékvize, neve germán eredetű. A templom eredendően a legalább "10
falunak legyen egy közös temploma" Szent Istváni parancs szellemében
épült a falukon kívül a XIII. században, esetleg egy XI. századi templom
helyén, helyett. A templom keletelt, azaz a szentély kelet felől van, de
kissé, 18 fokkal, elfordítva. Szentháromság napján a felkelő nap fénye a
szentély ablakán éppen a szentély boltozatán a Szentháromság jelképére süt be. A
téli napfordulón pedig a délkeleti kerek kisablakon napkeltekor bevilágító
sugarak a kis Jézust világítják meg. A templom freskóit 1377-78-ban
festette Aguila János. A főként szentekről készült freskókon Szent
István, Szent László és Szent Erzsébet is megtalálható, természetesen
a kis Jézust karjában tartó Szűz Mária, a 12 apostol, a Háromkirályok,
stb. is. A reformáció idején a XVI. században a freskókat lemeszelték. Az
ellenreformáció idején a templomot a habsburgok visszaadták a katolikus
egyháznak, de a környékbeliek reformátusok maradtak. A hívek nélkül maradt
templom romosodott, tetőzete is tönkrement, s a beázások nyomán tűntek elő az
elhagyott templom falain a freskók. A templomot és a freskókat többször
restaurálták, legutóbb 2003-ban. Nagyszerű látvány az erdőben a Papréten álló
magányos Árpádkori templom./ Fotók: 2016./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
