970-980 körül Géza fejedelem Székesfehérvárról a közeli Esztergomba helyezte át a fejedelmi központot, s rendbe hozatta az ekkortól Visegrádnak nevezett várat, erődöt. 1002: Wsagrad. A név szláv eredetű, magasan lévő várat jelent. Szent István egyik első vármegyéje volt a visegrádi, a megyei ispán vára, székhelye lett a Sibrik dombi vár. A közeli Várhegy oldalában állt az első plébániatemplom, majd a nagyobb esperesi templom. 1083-ban itt, és nem a később épült Salamon toronyban őriztette Szent László Salamon királyt. A 12. században Visegrád elvesztette ispáni székhely funkcióját, a vár romlásnak indult, s tatárjárás során végleg tönkrement.

 A tatárjárás után IV. Béla kezdte építtetni a Fellegvárt. Mária királyné ékszereinek árából épültek a Fellegvár első építményei. Ekkor épült a Salamon torony is. A vár és a város a 14.-15. században élte fénykorát, 1323-1408 között Visegrád volt a magyar uralkodók székhelye, mai szóhasználattal Visegrád volt a Magyar Királyság fővárosa, közel 200 évig a Fellegvárban őrizték a szent koronát. 1335-ben itt volt a híres visegrádi királytalálkozó, melyen Károly Róbert magyar, János cseh és III. Kázmér lengyel királyok, valamint a német lovagrend nagymestere, Luther herceg vett részt.

 Ekkor épült ki a vár alatt fokozatosan a királyi palota, melyet Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink építgettek és használtak.

 Visegrád először 1544-ben került ostrommal török kézre. Bár néhányszor sikerült visszafoglalni, véglegesen csak 1686-ban került vissza a már az 1684-es Lotharingiai Károly vezette ostromban erősen romos állapotba került vár.  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.    / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /