Zánka
Zánka üdülőfalu a Balaton északi partján. A tó menti
magasabb rész minden időkben alkalmas volt a megtelepedésre, kőkori, rézkori,
bronzkori leleteket is találtak a falu határában, a templom dombon pedig római
kori leletek kerültek elő. A falu első okleveles említése az Atyusz nembeli
Miske ispán fia István végrendeletében, 1164-ben: Zanca. Magyaros
személynévi névadás, Zan személynév előfordul Árpádkori oklevelekben, itt kicsinyítő
képzővel. Különleges román stílusú, eredetileg Szent István tiszteletére
szentelt, ma már református, temploma a XII. században épült.
Különlegessége a kívül négyszög, belül patkóíves szentély, amely keleti,
Pontusz, Kaukázus, Krím, stb. előképekre vezethető vissza. Különleges az
évszázadok során visszabontott, a hajóval egy szélességű XIII. századi torony és
a keleti végen a szentély fölé épített ma is álló torony. A falu a török időkben
elnéptelenedett, református németek települtek Zánkára, ők a XIX. századra
elmagyarosodtak, ill. magyarok is érkeztek. 1910-ben 459 lakosból 457 magyar
volt, 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus. A kommunizmusban
Zánkán volt a legnagyobb úttörő tábor, "úttörőváros", sokan nyaraltak itt
gyermekként. / Fotók: 2014./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /