Zánka
Zánka üdülőfalu a Balaton északi partján. A tó menti magasabb rész minden időkben alkalmas volt a megtelepedésre, kőkori, rézkori, bronzkori leleteket is találtak a falu határában, a templom dombon pedig római kori leletek kerültek elő. A falu első okleveles említése az Atyusz nembeli Miske ispán fia István végrendeletében, 1164-ben: Zanca. Magyaros személynévi névadás, Zan személynév előfordul Árpádkori oklevelekben, itt kicsinyítő képzővel. Különleges román stílusú, eredetileg Szent István tiszteletére szentelt, ma már református, temploma a XII. században épült. Különlegessége a kívül négyszög, belül patkóíves szentély, amely keleti, Pontusz, Kaukázus, Krím, stb. előképekre vezethető vissza. Különleges az évszázadok során visszabontott, a hajóval egy szélességű XIII. századi torony és a keleti végen a szentély fölé épített ma is álló torony. A falu a török időkben elnéptelenedett, református németek települtek Zánkára, ők a XIX. századra elmagyarosodtak, ill. magyarok is érkeztek. 1910-ben 459 lakosból 457 magyar volt, 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus. A kommunizmusban Zánkán volt a legnagyobb úttörő tábor, "úttörőváros", sokan nyaraltak itt gyermekként. / Fotók: 2014./  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /