Zólyom és Végles
Zólyom a Garam
kanyarulatában fekvő kereskedő és iparváros. Első írásos emléke 1135-ből való. A
mai várostól délnyugatra állt első földvára, a Pusztavár, melyet őseink a X.-XI.
században emeltek. Ispánsági, később vármegyei központ, jellemzően királyi vár.
A mai kővárat a tatárjárás után emeltette
IV. Béla. 1350-1370 között Nagy Lajos
király idején épült ki a négy saroktornyos királyi várkastély. Az 1460-as
években Mátyás király is alakított rajta,
"fecskefarkas" reneszánsz pártázata XVI. századi. A külső várat négy félköríves
bástya, torony erősítette. 1424-ben Zsigmond király
feleségének, Borbálának adományozta. Egy időre Giskra
huszita vezér is volt a vár ura. Mátyás király is szívesen tartózkodott falai
között. A lovagterem mennyezetének XVII. századi festett díszítése római és
magyar királyokat ábrázol. A várkastély ma múzeum. A város főterén a gótikus Szent
Erzsébet templom a XIV., a városháza a XVII.
században épült. Trianon előtt 8.800 lakosából 5.000 magyar volt, mára
elszlovákosodott, a 42.000-es városban csak 2-300 magyar lakik.
Végles várát a zólyomi átjáró
védelmére építették a tatárjárás után. Nagy Lajos és
Mátyás király
vadászkastélyként használta. Elfoglalták Giskra
huszita vezér, Thököly és Rákóczi kurucai is.
A II. világháborúban vált romossá.
A kis falut már Trianon előtt is szlovákok lakták. / A képek 2004-ben
készültek./Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
