Abádszalók két kora Árpádkori település,
Tiszaabád és Tiszaszalók települések egyesülésével jött létre 1896-ban. A
sztyeppéről hozott magyar névadási szokás szerint mindkettő személynévi eredetű.
Abád a török eredetű apa jelentésű Aba ragozott alakja. Az Aba, magyar királyt
is adó nemzettségnek már Szent István korában is számos birtoka volt. Az
Abádi révet Anonymus említi Szent István korából az 1200 körül íródott gesztájában: a besenyő Thonuzoba
és neje itt temettetett el. Nem voltak hajlandók felvenni a kereszténységet.
A
Szalók nemzetség a fennmaradt adatok szerint főként a XII. században
rendelkezett sokfelé birtokokkal a környéken.
Első fennmaradt írásos említéseik: 1138: Obad, ill. 1248: Tyzazalok.
Az 1241-42-es mongoljárás itteni pusztításairól nem maradt feljegyzés. A XIV.
század elején mindkét település templomos hely. A török idők végén, 1680 körül
elnéptelenedtek. A XVIII. században több hullámban magyarokat és németeket is
telepítettek a földbirtokosok, reformátusokat és katolikusokat egyaránt.
1973-ban megépült a Kiskörei vízlépcső, majd fokozatosan kiépült a Tisza-tó.
Abádszalóknál hozták létre a tó legnagyobb strandját, nyári hétvégeken
rengetegen fürdenek itt. A strand két oldalán kishajó kikötők vannak,
nyugat felől a Szalóki yacht kikötő, kelet felől az Abádi kikötő. 2023-ban a
kikötőknél, ill. a strand mellől fotóztam a szezonnyitó hajó felvonulást.
A Tisza-tó körül a gáton már körben végig készen van a kerékpárút,
Tiszafürednél kerékpár kölcsönző is van. A halászatot is megtiltották, egyre
jobbak a horgászok lehetőségei.
Abádszalókon a faluházban Babamúzeum van, egy itt élő hölgy
magángyűjteménye, cca. 800-900 különböző népviseletű babával.
Minden évben március elején megrendezik a Böllérfesztivált, nagyszerű
program. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
